Kihívásokkal és veszélyekkel teli időket élünk. A közelmúltban előbb a koronavírus-világjárvány, majd az orosz–ukrán háború kezdte ki alapjaiban a világgazdaságot, és az egymás után lesújtó krízisekhez való alkalmazkodás képessége felértékelődött. Világossá vált, hogy a korábbi minták alapján meghozott politikai, gazdasági döntések már nem működnek.
Válságálló-e Magyarország? 2023. május 26. Művészetek Palotája
A konferencia témái:- Mit kezdett, és mit kezd Magyarország a kialakult helyzettel?
- Hogyan alkalmazkodik az európai és a magyar gazdaság?
- Mi kell ahhoz, hogy a magyar gazdaság válságálló legyen?
Erősödik a magyar gazdaság immunrendszere
A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság időszakával összehasonlítva minden területen sokkal jobb állapotban van a magyar gazdaság – szögezte le mindenekelőtt az MNB alelnöke. Anno a magyar gazdaság növekedése már jóval a 2008/2009-es globális pénzügyi válság előtt leállt. Ezzel szemben az elmúlt években is erős növekedési pályán haladtunk, miközben az elmúlt évtizedben jelentős emelkedést mutató foglalkoztatási rátát válságkörülmények között is sikerült magas szinten tartani.
Vagyis reálgazdasági oldalról szemlélve mindenképpen sokkal kedvezőbb helyzetben vagyunk, és ugyanez igaz a sérülékenység tekintetében is
A 2010-es évtized végéig folyamatosan csökkent Magyarország államadósság rátája, illetve jelentősen csökkent a nettó külső adósság-mutató, miközben a hazai bankrendszer erős tőkehelyzettel és egészséges mérleggel rendelkezik. Ugyanakkor az egyensúly megbomlott, hiszen a költségvetési hiány még tavaly is meghaladta az EU-s átlagot, miközben az energiaegyenleg romlása miatt a folyó fizetési mérleg hiányunk is érdemi emelkedést mutatott. Közben az infláció is kiugróan magas szinten tetőzött.
Virág Barnabás szerint összességében erősebb immunrendszerrel rendelkezik a magyar gazdaság, mint 2008-ban, ugyanakkor az elromlott egyensúlyi pozícióink helyreállítását a gazdaságpolitika fókuszába kell helyezni ahhoz, hogy a következő években folytathassuk a fenntartható felzárkózási pályát.
A tűzfészek közelében nagyobb a veszély
Mindeközben az is igaz, hogy Magyarországon jelentősen megugrott az infláció. Az elmúlt évben a forint jelentős mértékben leértékelődött mielőtt a jegybank októberi beavatkozásának köszönhetően korrekció indult meg és a kamatszintek pedig jelentősen emelkedtek.
Ennek oka abban keresendő – mondja az MNB alelnöke –, hogy mintegy 8-10 évente a világgazdaságban óhatatlanul követik egymást a válságok, amelyek karaktere azonban időről-időre érdemben eltér egymástól. A 2020-as évtized abszolút újdonságnak, egy új korszak kezdetének tekintendő. Az elmúlt három évben mögöttünk van egy súlyos egészségügyi válság, egy energiaválság, miközben a geopolitikai világrend egy háborús konfliktus következtében fundamentálisan alakul át.
Utóbbi helyzetet elemezve Virág Barnabás kiemelte, hogy az orosz–ukrán konfliktus gazdasági hatásai sokkal jobban érintették azokat az országokat, amelyek földrajzilag közelebb vannak a háborús övezethez. Hasonlóan nagyobbak a hatások azon gazdaságokban, amelyek az energia igényüket nagyobb részben importból fedezik. Magyarország ennek a két hatásnak a metszetében van. Részben ez okozta a fogyasztói árak gyorsabb növekedését, a nagyobb pénzpiaci volatilitást és a külkereskedelmi hiány jelentős 2022.évi megugrását.
… évtizedekre visszatekintve Magyarország évente jellemzően 5-7 milliárd eurót fizetett energiára, majd tavaly ez a számla teljes makrogazdasági szinten 17 milliárd eurót tett ki.
A tanulásgokat le kell vonnunk a mostani válságközegből is – hívja fel a figyelmet az MNB alelnöke, aki szerint az energetika és a geopolitika kérdése lesz az, ami a következő évtizedben alapvetően befolyásolja majd az egyes nemzetgazdaságok stabilitását, biztonságát.
Elkezdődött a dezinfláció
Arra a felvetésre, hogy esetleg az elmúlt 5-6 év laza monetáris politikája is hatással lehetett a mostani inflációs adatokra, Virág Barnabás úgy reagált, hogy érdemes a tényeket pontosan olvasni és a helyükön kezelni. Magyarország 2017 és 2020 vége között stabilan és tartósan azon néhány Európai Uniós ország közé tartozott, amelyek képesek voltak fenntartható módon elérni az árstabilitást, azaz inflációs rátánk a 3 százalékos célérték körül ingadozott.
Ezt az időszakot követve 2020-tól jött egy teljesen más karakterű világ, amely nemcsak Magyarországon, hanem világszerte megváltoztatta az inflációs közeget, hiszen
jelenleg a világ mintegy 50 országában két számjegyű inflációval küzdenek.
Külső okok miatt, vagyis a már említett válságövezethez való közelség, illetve az energiakitettség az oka annak, hogy az infláció 2021-től gyors emelkedésbe indult. Az MNB időben felismerte a veszélyt. Az elmúlt közel két évben évben meghozott monetáris politikai döntések hatásai egyre jobban beérnek. A következő hónapokban egyre szélesebb körben látszódnak majd a dezinflációs következmények. Nem dőlhetünk hátra. Célunk változatlanul, hogy minél gyorsabban elérhető legyen újból 3 százalékos infláció cél – tette hozzá a jegybank alelnöke.
Virág Barnabás
2020. június 22. óta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke. 2015-től az alelnöki kinevezéséig az MNB Monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója volt. 2013 és 2015 között az MNB Közgazdasági elemzésekért felelős igazgatója. 2003-tól az MNB elemző munkatársa, ezt megelőzően a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (jelenleg Budapesti Corvinus Egyetem) oktatója, valamint a Pénzügyminisztérium elemzője.