Ha elkerülhetetlen a munkavállalónak a csapatépítő, mert az munkaidőben zajlik, vagy munkaidőn kívül is kötelező a részvétel, az egész rendezvény munkaidőnek minősül, és a munkavállalónak munkabér jár, valamint a felmerülő költségeket munkáltatónak kell viselnie, azonban nem mindenért egy személyben ő a felelős.

Emberi méltóság

Munkaidőn kívül ezek az alkalmak legtöbbször opcionálisak, viszont munkaidőben sem kötelezhető a munkavállaló olyan tevékenységre, vagy feladatra a csapatépítésen, amelyben nem kíván részt venni, vagy sérti a személyiségi jogait, emberi méltóságát – írja az üzletem.hu.

Ilyen főnök is van: heti gyümölcsnappal harcol a munkavállaló maradásáért

Bármilyen meglepő, a munkáltató részére változatos eszközöket biztosít a jog arra az esetre, ha szeretné munkavállalója maradását, vagy próbálná megnehezíteni felmondását. A jogon kívüli lehetőségek tárháza is végtelen: ingyen kávé, rágcsálnivaló, pihenőszoba, csapatépítő bulik.

Hogyan tudja magát tehermentesíteni a főnök?

A munkáltató felelősségét korlátozó, kizáró nyilatkozatok az alábbiak:

  • a munkavállaló köteles betartani a biztonsági előírásokat a csapatépítő teljes időtartama alatt
  • a munkavállaló alkoholt csak saját felelősségére fogyaszthat, és a munkáltató kizárja a felelősségét az alkoholfogyasztással ok-okozati összefüggésben lévő balesetekért, még akkor is, ha a rendezvényen alkohol fogyasztását biztosítja
  • a munkavállaló a csapatépítőn kívüli vagy ahhoz kapcsolódóan felajánlott programokon saját felelősségére vesz részt
  • a munkáltató kizárja felelősségét a szervezett programokat követő szabadidőben történő balesetekért.

Munkabaleset történt?

Ha a csapatépítőn baleset történik, azt a munkavállalónak jelentenie kell a munkáltató felé.

A munkáltató tájékoztatása a munkavállaló feladata, tekintettel az Mt. 6. paragrafusára, azaz az adott helyzetben általában elvárható magatartásra és a kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre. Ha a munkavállaló nem képes értesíteni a munkáltatót, mert például eszméletlen, súlyos állapotban kerül kórházba, ilyenkor az értesítést valamely kollégája vagy hozzátartozója is végezheti.

A munkavállaló balesete esetén két dolgot kell vizsgálni: munkabalesetnek tekinthető-e az esemény, valamint hogy fennáll-e a munkáltató kártérítési felelőssége.

Rettegve jár dolgozni? Válasszon félelemmentes munkahelyet!

A mai munkahelyeken már nem elég tehetséges alkalmazottakat összegyűjteni; biztonságos, félelem nélküli légkör is szükséges ahhoz, hogy az emberek képességeik maximumát nyújtsák és a cég tevékenysége eredményes legyen. De mit is jelent a félelem nélküli szervezet? Bővebben >>>

Szabályok nélkül könnyen lehet örömből üröm

Érdemes a csapatépítőre vonatkozó ütemtervet és szabályzatot készíteni és ebben kitérni az alábbiakra:

  • a csapatépítő céljára, rendezvényeire, kötelező vagy kötetlen jellegére
  • a rendezvény során betartandó biztonsági előírásokra;
  • amennyiben az étkezést a munkáltató biztosítja, az étkezésekre;
  • tisztázni a csapatépítőre vonatkozó költségviselés szabályait, kitérve például az utazási költségekre;
  • tájékoztatni a programokról, arról, mikor kezdődik a szabadidő vagy a fakultatív programok.

A főnök viszi a bőrét vásárra, ha...

A kártérítési felelősség főszabálya a szubjektív, felróhatóságon alapuló felelősség. A munkáltató kártérítési felelőssége azonban objektív jellegű, és nem minden esetben kötelezhető kártérítésre, még akkor sem, ha övé a felelősség.

A munkáltató az Mt. szerint akkor köteles megtéríteni a munkavállalót ért kárt, ha az a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett.

A munkahelyen és munkaidőn kívüli, de a munkáltató által szervezett rendezvénynél minden esetben egyedi mérlegelés eredménye a munkáltató kártérítési felelősségéről való döntés.

A felelősség megállapításának feltételei az alábbiak:

  • a kár a munkaviszonnyal összefüggésben következett be
  • valóban (bizonyíthatóan) bekövetkezett a kár
  • a munkaviszony és a kár bekövetkezése között ok-okozati összefüggés áll fenn.

A munkavállaló kárigényével kihez forduljon?

A munkavállaló kárigényét 3 évig érvényesítheti, ez a határidő független a munkaviszonytól, tehát akkor is érvényesítheti a kárigényt, ha közben megszűnt a munkaviszonya.

A munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki.

Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

Indokolatlanul ittas személy hiába igényli a kártérítést

Az Mt. szerint nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Ha valaki testi sérülést szenved saját részegsége miatt, azért nem a munkáltató vonható felelősségre, mert a munkavállaló a munkáltató által szervezett csapatépítő programon önhibájából került veszélybe, ugyanis nem a munkáltató utasítására fogyasztott túl sok alkoholt. Például, ha az illető leesik a lépcsőn, mert az alkoholtól szédül, azért nem a munkáltatót terheli a felelősség.