Több felmérés tanúskodik arról, hogy a munkavállalók negyede rendkívül nehéznek találja a munkától való pszichológiai elszakadást, pedig a munkaidőn kívüli, munkával kapcsolatos gondolatok hiányának fontos helyreállító, tehermentesítő funkciója van: megszünteti a munkavégzéshez kapcsolódó pszichológiai és fiziológiai terhelést

– erről a Mindennapi Pszichológia írt Sabine Sonnentag német pszichológus, kutató megállapításaira hivatkozva.

Kapcsolódó

Egyes cégek korlátlan fizetett szabadságot is biztosítanak már

Már a cégvezetőknek is fel kell ismerniük, hogy nem feltétlen a munkamániás alkalmazott hozza a legtöbb hasznot a cégnek. A szakértő szerint ha valaki nem piheni ki magát, az mind hosszabb, mind rövidebb távon megbosszulhatja magát, rányomva a bélyeget a beosztott egészségére és munkájára. Sok cég olyannyira magáévá tette ezt a szemléletmódot, hogy emelték is a tétet: korlátlan fizetett szabadságot biztosítanak a vállalatnál dolgozóknak.
A pihenés jelentőségéről ITT is írtunk már.
Akár szellemi, akár fizikai munkáról van szó, elengedhetetlen, hogy a munkavállaló ki tudja pihenni magát, fel tudjon töltődni. Ha ez hosszú távon nem történik meg, azaz legfeljebb csak hétvégén nem jár be dolgozni, nem vesz ki szabadságot, és akár otthonról is dolgozik, fennáll a veszélye a túlterheltségnek, a krónikus fáradtságnak és a kiégésnek

– ezt pedig az Economxnak nyilatkozta Kun Bernadette, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője.

Elhízás, alvászavar, korai halál: a túlhajtás megbosszulja magát

Sokszor azt hisszük, hogy a napi 16 óra munka és a 4 óra alvás voltaképpen belépőt jelent a sikeresek világába. Csakhogy a tudomány másként vélekedik erről, és azt állítja, hogy 

A PIHENÉS ELENGEDHETETLEN RÉSZE A TARTÓSAN MAGAS TELJESÍTMÉNYNEK.

Az agyunk ugyanis arra van berendezkedve, hogy a fókuszált tevékenységek és a pihenés egymást erősítik, együtt dolgoznak, és ha felborul ez az egyensúly, komoly problémákra kell számítani – írta a Forbes.

A RENDSZERES MUNKAHELYI TÚLTERHELÉS ELHÍZÁSHOZ, ALVÁSZAVARHOZ, SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI ELVÁLTOZÁSOKHOZ, KIÉGÉSHEZ ÉS GYAKRAN RÖVIDEBB ÉLETHEZ VEZETHET.

Kulcsot adunk a kiváló teljesítményhez

A valódi teljesítmény mérőszáma a fókuszálás, vagyis az, hogy mennyire hamar képes az ember elmerülni egy feladatban, mennyire stabilan tud megmaradni a koncentrált állapotban, illetve hogy azután mennyire tud rugalmasan pihenő módba váltani, és ezzel elősegíteni a fizikai és mentális regenerációt.

A TUDOMÁNY JELENLEGI ÁLLÁSA SZERINT A LEGTÖBB EMBER VALAHOL NÉGY ÉS HAT ÓRA FÓKUSZÁLT MUNKÁRA KÉPES NAPONTA.

De nemcsak a pszichológusokban, hanem a szociológusokban, illetve jó esetben magukban a munkavállalókban is egyre jobban tudatosul, hogy nem dolgozhatjuk magunkat halálra, változtatni kell – számolt be az Index, ugyancsak a fentebb már idézett  Sabine Sonnentagra, a németországi Mannheimi Egyetem pszichológusára hivatkozva.

Amikor a munka stresszes, muszáj regenerálódni, csakhogy nehéz dolog ez, ha az ember túlterhelt, félti az állásást, ezért nem jól teljesít, és bekerül egy ördögi körbe, amiből nehéz szabadulni. 

Mennyi szabadság elegendő?

Az év végi szabadság és a nyaralás is segíthet a munkahelyi stressz levezetésében és a kiégés megelőzésében, azonban a vakációk előnyei viszonylag hamar, már egy hónap után elenyésznek. 

AZOKNÁL VISZONT HOSSZABB IDEIG TART A JÓTÉKONY HATÁS, AKIKNEK SIKERÜL A PIHENTETŐ SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEKET BEILLESZTENI A MINDENNAPJAIKBA.

De a négynapos munkahét bevezetése is segíthet az alkalmazottak mentális állapotán, a kiégésen, a stresszen, a családi kapcsolatokon – állítja Wen Fan, a Boston College szociológusa. 

Milyen négynapos munkahét? A milliárdos szerint az is sok

Nem rossz ötlet a három napos munkahét, ahol gépek készíthetik az összes élelmiszert és az egyéb dolgokat.
ITT olvashat arról, hogy melyik világhírű üzletember vélekedik így.