Szerdán dönt az országgyűlés a rabszolgatörvény néven elhíresült Munka Törvénykönyve módosításáról, kedden a módosítás záróvitáját tartották a parlamentben.

Ezúttal elmaradt a hétfőihez hasonló ellenzéki akció, amikor az ellenzéki képviselők kivonultak a leszavazott módosítók után, de a Napi.hu információi szerint a szerdai szavazásra megint látványos akcióval készülnek az ellenzéki pártok. Ennek pontos forgatókönyvéről még szerda reggel egyeztetnek, de az ellenzék legnagyobb és legegységesebb fellépésére lehet számítani.

Kapcsolódó

Rugalmas kizsákmányolhatóság, népellenes bűncselekmény - leginkább így jellemezték a törvényt a keddi záróvitában az ellenzéki képviselők. A DK szerint az évi 400 túlóra ledolgozása esetén a munkavállalókra tízórás munkanapok vagy a hatnapos munkahetek várnak.

Nincs az a pénz, amiért megérné megbetegedni, de a Fidesz rabszolgatörvénye még csak több pénzt sem jelent, mert lehet, hogy csak három év múlva fizetik ki a túlórákat

- mondta Gréczy Zsolt, DK-s képviselő.

Az MSZP-s Varga László pedig azt követelte, hogy teljesítsék a szakszervezetek követelését, azaz a Munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a jelenlegi cafeteriaszabályok megtartását és komoly béremelést. Értékelése szerint a munkaidőkeret 200-ról 400 órára történő emelésével a heti hatnapos vagy a napi 10-12 órás munkavégzést teszik lehetővé. Ráadásul a cégek jelentős része meg sem éri a három évet, a munkaidőkeret tervezett hosszát.

Népszavazás is lehet

A Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament elfogadja a rabszolgatörvényt. Álláspontjuk szerint a szabályozás az alaptörvény azon passzusába ütközne, amely szerint minden munkavállalónak joga van az egészséges, biztonságos és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. Az ellenzéki párt szerint a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat

már-már hazaárulásszerű gyalázat, amely egyértelműen emberéletekbe kerül.

A Jobbik népszavazást is kezdeményez annak érdekében, hogy a munkavállalók véleményt mondhassanak a Fidesz-KDNP rabszolgatörvényéről. A multik parancsát teljesítő kormány az ellenzéki párt szerint eddig nem merte megmérettetni magát valódi népszavazáson, most ennek is eljöhet az ideje.

Ezen mindenki veszít

Az LMP szerint nemcsak a munkaadók, hanem a cégek számára is hátrányos a szerdán szavazásra kerülő törvényjavaslat. Az ellenzéki párt ezért elsőként a nagy munkaadókkal kezdeményez egyeztetést, hogy a törvényhez képest kedvezőbb kollektív szerződést kössenek alkalmazottjaikkal. A jogszabály elfogadása gyorsítani fogja a kivándorlást, így növekedik majd a munkaerőhiány.

Brutálisan emelkedni fog a munkahelyi balesetek száma és romlani fog a munkavállalók egészségi állapota

- közölte az LMP.

Nincs veszély

A Fidesz részéről Révész Máriusz védte meg a törvénymódosítást. Szerinte ha 5-6 éve vezették volna be az új szabályokat, akkor a munkavállalók valóban kiszolgáltatottnak érezhetnék magukat. "Ma viszont nincs ilyen veszély, mert közel vagyunk a teljes foglalkoztatottsághoz" - vélekedett a fideszes képviselő. Szerinte januárban ki fog derülni, hogy az ellenzéknek megint nincs igaza.

Ezt Orbán Viktor kormányfő is így látja, aki szerint a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja. Kósa Lajos, a törvénymódosítás fideszes benyújtója is ezzel zárta le a vitát:

a törvény lehetőséget ad a munkásoknak, hogy többet dolgozhassanak, és többet is kereshessenek. Jó úton jár az ellenzék, hogy egy újabb választáson megint egyharmadot szerezzenek. Ehhez sok sikert kívánok

- fogalmazott Kósa Lajos.

A többség sztrájkolna

Országos általános sztrájkot szerveznek a szakszervezetek, ha a parlamenti kormánytöbbség elfogadja munka törvénykönyvével kapcsolatos módosítási terveket. A Vasas Szakszervezeti Szövetség Facebook-oldalán közzétett szavazás szerint a 820 voksoló 94 százaléka azonnal sztrájkba lépne, 6 százalék pedig túlórázna, amennyit csak kell.

Pénteken Veszprémben félpályás útlezárással kezdődött meg a szakszervezetek tiltakozása a rabszolgatörvény ellen, kedden pedig Szolnoknál volt hasonló demonstráció.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is elutasítja a törvénytervezetet.

Az új szabályozás és a végrehajtott létszámcsökkentés azt fogja eredményezni, hogy kevesebb dolgozónak kell majd ugyanannyi - sőt a fokozódó munkaerőhiány miatt még több - feladatot ellátni. Egyértelmű, az a kormányzati szándék, hogy a dolgozók munkaterheinek a növelésével akarják megoldani az állami szférában is jelentkező munkaerőhiányt

- írták közleményükben.