Az idei év első felében valamivel több mint 9100 munkabaleset történt, a legveszélyesebb hely Budapest és Pest vármegye. A szektorok szerint a gép- és feldolgozóipar, a raktározás, a kereskedelem, de az egészségügy is a sérüléssel járó munkahelyek között vezeti a veszélyességi rangsort.
Az egy évvel korábbi adatokhoz képest egyébként a munkavégzés közben történt balesetek száma hat százalékkal csökkent, tavaly ugyanebben az időszakban 9976 munkahelyi balesetet jelentettek a munkáltatók. A halállal végződő munkabalesetek száma is kevesebb a tavalyi évhez képest, mégpedig 36 százalékkal – ez derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium adataiból.
A hatóságok a munkáltatókra valamivel több mint 70 millió forint munkavédelmi bírságot róttak ki, egy évvel korábban pedig 83 millió forint körüli összegre bírságolták őket.
Balesetek területi megoszlása:
- valamivel több, mint 1420-at a fővárosból jelentették;
- majd Pest vármegye áll a dobogó második helyén 1057 balesettel;
- a harmadik helyen pedig Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye van, itt összesen 565 munkabalesetet regisztráltak.
A szakmai területek szerint a gépiparban, a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, a szállítás, és a raktározás területén történt a legtöbb munkabaleset. De sokan, több mint 700-an sérültek meg a szociális gondozó szektorban és az egészségügyben is, amikor a betegeket vagy időseket látták el.
A statisztikai adatokban kitérnek a végtagvesztéssel vagyis csonkulással járó balesetekre is. Ilyen esetben a munkavállaló a hüvelykujja vagy kezének, lábának két vagy több ujjának a nagyobb részét veszti el, vagy még ettől súlyosabb csonkulás is történhet vele.
Ilyen csonkulásos balesethez az idei év első hat hónapjában 79-szer riasztották a mentőket, egy évvel korábban 90-szer.
| Megnevezés | Munkabalesetek száma | Változás (százalékban) |
| Összes munkabaleset | 9 192 | - 6 |
| Halálos kimenetű | 24 | - 36,8 |
| Súlyos csonkulásos kimenetelű munkabaleset | 18 | 28,6 |
| Egyéb súlyos kimenetelű munkabaleset | 30 | - 11,8 |
| Összes súlyos kimenetelű munkabaleset | 72 | - 16,3 |
| Csonkulásos kimenetelű munkabaleset | 79 | - 12,2 |
| Forrás: Gazdaságfejlesztési Minisztérium | ||
Jellemző az egy-két hetes betegállomány
2021-ben az EU-ban közel 2,88 millió nem halálos kimenetelű munkabaleset vezetett a munkavállalók legalább négy napos távollétéhez, s ez 6 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest, derül ki az Eurostat adataiból. Ez az emelkedés valószínűleg a Covid-19 világjárvány miatt történt, és a 2020-as általános lassulást követő gazdasági fellendüléshez köthető – erről itt írtunk korábban.
2021-ben 3347 munkahelyi baleset volt halálos, ez az összes baleset 0,1 százaléka, ami 11 esettel kevesebb 2020-hoz képest.
Az EU-ban 2021-ben, akárcsak 2020-ban, a 7–13 napos munkahelyi távolmaradással járó balesetek voltak a leggyakoribbak, ez az összes eset 26 százalékát jelentette. Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint a második leggyakoribbak az 1-3 hónapos távolléttel járó balesetek. A kevésbé súlyos balesetek, melyek általában 4-6 nap munkahelyi távolléttel járnak, a harmadik leggyakrabban előfordulók közé tartoznak.
A kisebb vállalatoknál nagyobb a veszély
De vissza Magyarországra, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium adatai szerint a legtöbb munkabaleset az 50-249 főt foglalkoztató cégeknél történt, konkrétan 3119. Majd a 10-49 főt foglalkoztató vállalatok állnak a rangsorban a második helyen 2789 balesettel, a harmadik legtöbb balesetet pedig az 500 vagy még ennél is több munkavállalót foglalkoztató vállalatok jelentették, összesen 1411 jegyzőkönyvet készítettek a munkahelyi balesetekről.
A balesetekben korcsoport szerint a legtöbben a 45-54 közöttiek sérülnek meg. A 24 halálos kimenetelű balesetből 9-en szintén utóbbi korosztálynak voltak a tagjai.