Munkavállalók tömegeit játssza át a munkáltatók kezére a kormány azzal, hogy határozatban legalizálja számukra a 24 hónapos munkaidőkeret szabad elrendelését. Most élesítik be igazán a rabszolgatörvényt, amelyre a döntéshozók érdekes módon éppen ezt a veszélyhelyzetet, az emberek kiszolgáltatottságát használják fel. A MASZSZ az április 15-i  VKF ülésen az előzetes egyeztetés nélkül hozott, különösen kegyetlen határozat visszavonását fogja követelni - olvasható a legnagyobb hazai szakszervezeti szövetség közleményében.

Az érdekképviselet szerint a húsvéti ünnepi készülődésre időzített rendelettel a munkáltatók szabad kezet kaptak arra, hogy 24 hónapig bárkit, bármikor, bármilyen hosszú túlórára kötelezzenek egyoldalúan akár otthon, távmunkában is. Mindezt úgy, hogy a túlmunka elszámolásával nem kell sietni, ráérnek azt akár a ciklus végén kifizetni. Az intézkedés ünnepre való időzítésénél már csak az indoklás cinikusabb: a határozatot "a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében" hozták meg.

Kapcsolódó

Bizonyára ez az oka annak is, hogy ugyanez a határozat a kollektív szerződéseket is hatálytalanítja. Vagyis: a veszélyhelyzet ideje alatt - s talán még tovább is - semmi nem fogja megvédeni a munkavállalókat attól, hogy hatalmi szóval agyonhajszolják őket.

A fizetés jelentős részét visszakérhetnék

Az elsősorban a feldolgozóiparban alkalmazott munkaidőkeret módosítója lehetőséget ad arra, hogy amennyiben a munkavállaló néhány hónapon keresztül kevesebbet dolgozik (mondjuk egy világjárvány miatt), akkor ezt két éven belül bármikor ledolgoztathatja vele a munkáltatója.Fodor T. Gábor munkajogász szerint - aki a mérce.hu-nak nyilatkozott , a rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy ha egy dolgozónak munkaidő többlete van és felmond a munkaidőkeret lejárta előtt, akkor még neki kell a cégnek kifizetnie a ledolgozatlan óráit. Ha például valaki két hónapon keresztül csak heti 32 órát dolgozik a 8 órás munkaidővel számolt heti 40 helyett, akkor valamikor a jövőben vagy le kell dolgoznia plusz 64 órát, vagy visszafizetnie az azért már kifizetett alapbért. Ez nem jelentéktelen összeg: több mint egy havi bérnek a harmada. Tehát a határozat nyilvánvalóan akadályt képezhet abban, hogy egy dolgozó munkahelyet váltson vagy nyugdíjba menjen a munkaidőkerete letöltése előtt.

Ráadásul ebben a helyzetben nincs látványos tiltakozási eszköz, hiszen a járvány miatt még tüntetni sem lehet. Nem ez az első alkalom, hogy ünnepre időzít drasztikus változtatást a kormány, hiszen a rabszolgatörvény két évvel ezelőtt karácsonyra, a totális beélesítés pedig most, húsvétra "érkezett". Félő, hogy ezzel állandósul is a helyzet, s elképzelhető, hogy ezeket az intézkedéseket a járvány lezajlása után sem fogja visszavonni a kormány.

A szövetség és tagszervezetei a munkavállalókat arra biztatják, hogy önállóan ne írjanak alá számukra kedvezőtlen túlóraegyezséget, minden alkalommal kérjék az érdekvédelmi szervezet helyi képviselőjének a segítségét.

Közalkalmazottak: a törvény betűjével ellenkező dolog történik

Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (kjt.) olyan módosítását készül beterjeszteni a kormány a parlament elé, mely alapos és részletes társadalmi vita és konszenzus nélkül teljes szakmacsoportokat fosztana meg a jelenlegi közalkalmazotti jogállásától - olvasható a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezetek Szövetsége (ÉSZT), a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) közös állásfoglalásában.

A napvilágot látott tervezet szerint a könyvtári, múzeumi, levéltári, közművelődési, továbbá a színházi és nagyzenekari munkavállók 1992 óta létező közalkalmazotti jogállását 2020. november 1-jével, a nélkül, hogy az e területeken jelen lévő szakszervezeti szövetségekkel előzetes tárgyalásokat folytattak volna, továbbá a nélkül, hogy az e területeken szervezetten jelen lévő ágazati szakszervezetekkel érdemi egyeztetésekre került volna sor, kívánják a parlament elé terjeszteni a közel 20 ezer ember munkajogi viszonyait megváltoztató törvényjavaslatot.

Teszik ezt annak ellenére, hogy a kjt. 6. paragrafusa értelmében e kérdések megvitatásának terepe a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT). A szakszervezetek egyrészt kezdeményezik a Kjt. tervezett módosítása kapcsán a közalkalmazotti érdekegyeztetés két hivatalos testületének, az OKÉT és a KOMT együttes ülésének összehívását.