Nagy Elek: Orbán Viktor komoly gazdasági érdekeket sért, de Magyarországért teszi

Csak a történelem törhet pálcát a nemzeti tőkésosztály felett - mondta az Indexnek Nagy Elek milliárdos nagyvállalkozó. Az interjúban beszélt a kormány és a jegybank felelősségéről, az ország előtt álló legnagyobb kihívásokról, és Orbán Viktor valódi súlyáról. Ismertette a BÁV-val, a Főtaxival és az Inforggal kapcsolatos terveit, a BKIK elnökeként pedig elismerte: nem találja a közös hangot az országos kamara vezetőjével, Parragh Lászlóval.

Nagy Elek milliárdos nagyvállalkozóval a BÁV fennállásának 250. évfordulója alkalmából készített interjút az Index, de a beszélgetés során számos egyéb téma is szóba került, így a gazdaságpolitika, a nemzeti tőkésosztály vagy a válságkezelés is.

A zálogpiac és a műkincs-kereskedelem jövőjéről úgy fogalmazott az üzletember, hogy ez egy hagyományos szegmens, amelyben meghatározó a személyes kapcsolat és a készpénzhasználat, ugyanakkor itt is elkerülhetetlen a digitalizáció. Vagyis a fizikai boltok jelentősége egy ideig még biztosan megmarad, ám egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az online árverések.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Az is változik, hogy már nem csak ékszer lehet a zálogba adás alapja, szélesedik a paletta, kézizálogot lehet adni egy autóra, egy mobilra vagy egy tabletre, de akár egy Gucci táskára, netán egy Stradivari hegedűre is.

Ausztria a mérce vagy Románia?

Sokak szerint nem az a kérdés, utolérjük-e Ausztriát, hanem az, hogy magunk mögött tartjuk-e Romániát. A vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben már előzött is a keleti szomszéd. Az erdélyi származású vállalkozó a kérdést úgy látja, a román fejlődés rendkívül látványos, de nagy kérdés, ki hová jut a következő 20-30 évben.

"Ebben mi előnyben vagyunk, mert a gazdaság szerkezete, illetve a stratégiai ágazatok tulajdoni szerkezete egyre egészségesebbnek mondható – fogalmazott az üzletember.

Nagy Elek ezt ki is bontotta: meggyőződése szerint ez a magyar állam jól felfogott érdeke is, hiszen ha nincs stabil hazai tőkésosztály, az komoly kockázat az országra nézve. Szerinte a románok nem így gondolkodnak, mert a lehető legszélesebbre tárták a kaput a nyugati nagytőke előtt, meghatározó szektorokban. A nagyvállalkozó szerint ezt régebben megtette Magyarország is, ám évek óta erősen dolgozik a hazai-nemzetközi súlypontok kiegyenlítésén.

Ha a jó magyar tulajdonú vállalatok még jobbak, azaz tőkeerősek, technológiailag fejlettek, exportképesek lesznek, akkor oda kell nekik adni a támogatást, hogy még jobban erősödjenek, hiszen a fejlődésükkel az ország versenyképességét is növelik. Ez a koncepcióbeli különbség eldöntheti a két ország közti versenyt

– tette hozzá Nagy Elek.

Magyarország kelet és nyugat között betöltött hídszerepét úgy látja, kicsi, nyitott gazdaságként a geopolitikai szereposztásban ezt kaptuk. És ha már ezt kaptuk, akkor használjuk ki. Az Európai Bizottsággal örök harcban álló Orbán Viktorról pedig megállapította, hogy nagyon komoly érdekköröket sért a kormányfő, amikor Magyarországért „kiénekel” az uniós kórusból, hogy elérje a céljait, és ezzel ő nyilván tisztában van.

Az uniós források szerepét sem dimenzionálja túl Nagy Elek. „Magyarország nem mondhat nemet több mint 20 milliárd euróra, de ha úgy fordul a kerék, tudni kell, hogy vannak alternatív lehetőségek. Lásd: a külföldi működőtőke-beruházások, az FDI, amelyekről mostanában leginkább a járműipar, akár az elektromobilitáshoz kapcsolódóan az akkumulátorgyárak vonatkozásában hallani" – fogalmazott.

Már nem olyan a kapcsolat minősége

Nagy Elek a kormány vs. jegybank csörtébe is beleállt, ami a válságkezelés hatékonyságát firtatta. Kijelentette, hogy mindkét félnek megvannak a maga eszközei, és ha jó az együttműködés, a válságkezelés is hatékony, a kapcsolat minősége viszont úgy tűnik, az utóbbi időszakban már nem olyan volt, mint korábban. "A kormány játéktere eleve nagyobb, mint a jegybanké, ha krízis van, akkor pedig még inkább felértékelődik a szerepe" – állapította meg.

A kolozsvári születésű üzletember a 100 leggazdagabb magyar 2023-ban megjelent listája szerint 70,5 milliárd forintos vagyonával Magyarország 24. legtehetősebb embere. Erre úgy reagált, hogy ez nem készpénzállomány, hanem vagyonbecslés, ami mögött jellemzően az egyes érdekeltségek könyv szerinti eszközértéke áll. Más jönne ki, ha például EBITDA-t, vagyis a kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt vennék alapul, vagy akár a piaci eszközértéket. A módszertan függvényében lehet akár 30-40 százalékkal több vagy kevesebb is, de túl sok minden nem múlik rajta.

A Népliget lehet Budapest új kapuja?

Az interjúban felidézte a Vegyépszer-sztorit és vele együtt a 2000-es év eleji autópálya-építéseket. Ingatlanüzemeltető cége, az Inforg kapcsán megemlítette, hogy a pénzverde öthektáros területén, a Népligetnél építenék fel Budapest új kapuját, az ezt segítő rozsdaövezeti átminősítés már folyamatban van. Hozzá tartozik a Főtaxi is, a személyszállítási piacon egyenlő versenyfeltételeket szorgalmaz, gondolva a Bolt sajátos helyzetére.

Nagy Elek 2018 óta elnökként vezeti a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát is. Büszke a kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok körében elért eredményekre. Az országos kamara, az MKIK elnökével, Parragh Lászlóval ugyanakkor nem találja meg a közös hangot. Változást szeretnének, az interjúból kiderült, Nagy Elek akár szembe is szállhat Parragh Lászlóval a soron következő tisztújításon.