Szokatlan helyzetben szokatlan lépések szükségesek. Az árszabályozás nem túl gyakori lépés, de a járvány miatt egyes részpiacok működése zavarokat mutat, az ellátási láncok akadoznak, energiaválság, infláció és ezt kísérő kamatsokkok vannak. A kormány a fogyasztói árak, hitelkamatok eltérítésével a magánszektorból jövedelmet csoportosít át főként a lakosságnak - magyarázta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, volt MNB-alelnök a Magyar Nemzetnek.

Elmondása szerint a 480 forintos üzemanyag-ársapka ötletét először Orbán Viktor miniszterelnök dobta be a Parlamentben október végén, ezután kezdődött el a gondolkodás. Tavaly november közepén benzin és a gázolaj ára is meghaladta az ötszáz forintot literenként, ennek 6-7 százaléka a kiskereskedelmi haszonkulcsból adódott. Ebből adódott, hogy a kiskerárrés csökkentésével elérhető a 480 forintos benzin- és gázolajár. Az ársapka február 15-ig tart, ami azt jelenti, hogy az árszabályozás felülvizsgálatára hamarosan sor kerül - magyarázta Nagy Márton.

Kapcsolódó

Maradhat a kamatstop

A lakossági forint alapú jelzáloghiteleknél a kamatstopot pedig azért kellett bevezetni, mert a jegybank gyorsított a nyáron elkezdett kamatemelésben. Ez egy előre nem látható esemény volt. Ennek következtében viszont a törlesztőrészletek átlagos emelkedése megközelítheti a harminc százalékot, ilyen mértékű sokkot nem szabad ráengedni a lakosságra - magyarázta a főtanácsadó.

A bankok – akiknek ez a lépés harmincmilliárd forintba kerül – szerint ők nem tehetnek arról, hogy az ügyfelek mégis a kockázatosabb terméket választották. A teljes felelősség ügyfelekre való hárítása azonban erősen megkérdőjelezhető: egyrészt az ügyfelek pénzügyi tudatosságát erősíteni kell, a bankoknak igenis van edukáló szerepük, másrészt egy ügyfél egy banknál nem kockázat, de bankrendszerszinten összeadódva 460 ezer ügyfél kétezermilliárd forintos állománya már kockázat - szól a magyarázat.

A bankoknak most azzal kellene törődniük, hogy az ügyfeleket a változó kamatozásúból a fix kamatozású hitelekbe tereljék.

Ha ez nem történik meg, akkor a kamatstop akár 2022. június vége után is fennmaradhat

 - mondta Nagy Márton.

Az MNB újra olcsó hitelekkel segítheti a cégeket

Szavai szerint 2022-ben négy kedvezményes lakossági hiteltermék maradhat a piacon: a lakossági zöld lakásvásárlási hitel maximum 2,5 százalék, a csokhitelek maximum 3 százalék, a babaváró hitelek és a kis- és középvállalati Széchenyi-kártya-termékek maximum 2,5 százalék forint kamat mellett elérhetőek. A vállalati hitelpiacon viszont nincs jegybanki támogatás, az államilag támogatott Széchenyi-kártya-program is csak 2022. június végéig érhető el az EU állami támogatási szabályai miatt.

Így 2022 júliusától a vállalati hitelkamat akár a 8-12 százalékos sávba ugorhat. Ezt a kamatköltséget a vállalatoknak nagyon nehéz lesz kitermelni. Ilyenkor szokott előkúszni a devizahitelezés, amit nem szabad engedni. Ilyen magas forintkamatok mellett viszont nem nagyon lesz, aki hitelt vegyen fel, így a kkv-hitel­piac akár ki is száradhat. Ezért kell leszorítanunk az inflációt minden erőnkkel, és akkor a hitelkamatok is visszatérhetnek a 3-5 százalékos sávba - hangzik a feladat.

Ha ez csak 2023-ban lesz lehetséges, akkor el lehetne gondolkozni azon, hogy a lakossági hitelpiacon – a zöld lakásvásárlási hitelt és a csokhiteleket megtartva – visszahozzuk a zöldberuházásokat finanszírozó célzott jegybanki NHP-t és NKP-t a vállalati hitelpiacon – tette hozzá Nagy Márton.

Gyorsan elmegy a 600 milliárd

A tavalyi 6–6,5 százalék után az idei ötszázalékos GDP növekedés is szép teljesítmény - fogalmazott a miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó.

Számítása szerint a lakosság rendelkezésre álló jövedelme 30-35 százalékkal lesz magasabb 2022 első negyedévében, mit egy évvel ezelőtt. A nagy kérdés az egyszeri, mintegy hatszázmilliárd forintos transzfer, azaz a családi szja-visszatérítés felhasználása. Várakozása szerint ennek 60-65 százaléka fogyasztásra mehet el, azon belül is áruk vásárlására.

Nagy Márton véleménye szerint a nyár óta egyértelműen javult a fiskális és monetáris politika koordinációja, divergencia helyett konvergencia a jellemző. A jegybank 2021. október vége óta gyorsította a kamatemeléseket, és kivezette a hitelezési és eszközvásárlási programjait, a kamatok emelkedésére az infláció leküzdése miatt igen nagy szükség van. Eközben a fiskális politika 755 milliárd forinttal csökkentette az idei állami beruházásokat, így az idei költségvetési hiány a GDP öt százaléka alá csökken.