Indokolatlannak tartja az élelmiszer-árszabályozással kapcsolatos beszállítói félelmeket Nagy Márton, aki szerint a rendelkezés kapcsán keletkező veszteségeket a kiskereskedelem viseli majd – mondta a miniszterelnöki főtanácsadó a Portfolionak.
Nagy Márton szerint nem reális, hogy a kiskereskedők továbbhárítsák a három hónapig érvényes árstopot a feldolgozókra.
A szerb példához mérten a legfőbb eltérés az, hogy míg Szerbiában a kis- és nagykereskedelmi, valamint termelői árat egyaránt szabályozták, a mostani magyar kormánydöntés csak a kiskereskedelmi árakra vonatkozik. A feszültség tehát a kereskedelemnél jelentkezik.
A főtanácsadó szerint azért sem reális az, hogy a kiskereskedelmi szereplők továbbhárítják az árstopot a beszállítóikra, mert meglévő, a mennyiséget és az árakat is szabályozó szerződéseik vannak, amelyeket nem fognak egy három hónapos időszak kedvéért felrúgni. „Ugyanezért az sem reális, hogy akár brazil, akár lengyel áruval helyettesítsék a magyar termékeket.
Egy teljesen új beszállító megtalálása, és a vele való leszerződés nem megy egyik napról a másikra, időigényes váltani. Az átmeneti helyzetben ez nem is lenne indokolt, vélhetően a kereskedők is többre értékelik a helyi, stabil beszállítóikat.
A kiskereskedelmi szektor legnagyobb szereplőinek a 2020-as éves profitja megközelítette a 80 milliárd forintot. Az intézkedésből fakadó vesztesége a legnagyobb üzletláncok 2020-as profitjának legfeljebb a 10 százaléka körül alakul, ez tehát várhatóan 5-10 milliárd forint lehet.
Azt Nagy Márton is elképzelhetőnek és reálisabbnak tartotta, hogy a kereskedők más termékek árának emelésével igyekeznek pótolni a veszteségeiket. „Ebben azonban csak limitált mozgásterük van, hiszen, ha lehetett volna drágábban adni más termékeket, vélhetően eddig is meglépték volna az áremelést.”