Magyarország közvetítő szerepet tölt be kelet és nyugat, valamint a külföldi és a belföldi vállalatok között, gazdasága a fejlesztéseken és a békés kapcsolatokon alapszik – fogalmazott a tárcavezető, aki szerint a GDP-arányos beruházási ráta és a kivitel az elmúlt évek válságsorozata ellenére is kimagasló, ilyen célokra a kormány továbbra is jelentős támogatásokat biztosít.

A beruházási csúcs az idén 20 ezer milliárd forint fejlesztési összeggel ismét megdőlhet, és a következő években további növekedés várható, túlnyomó részük ipari beruházásként hasznosulhat – tette hozzá

Az ázsiai partnerek aránya egyre jelentősebb, miközben az európai tőke, azon belül a német jelenlét továbbra is hangsúlyos.

A keleti nyitás mellett a Balkán ugyancsak egyre fontosabb a magyar gazdaság számára, akárcsak a már itt tevékenykedő külföldi vállalatok ösztönzése, hogy újabb fejlesztéseket vállaljanak belföldön – hangsúlyozta Nagy Márton.

Különösen a növekedésösztönző, felzárkózást segítő tőkebefektetéseket részesítené előnyben, ezzel együtt sürgette a kutatási, fejlesztési, innovációs (k+f+i) kiadások arányának bővítését a költségvetési kiadásokon belül.

A befektetési támogatásoknak se a foglalkoztatás legyen a feltétele mostantól, hiszen Magyarországon ma már szinte nincs munkanélküliség.

Sokkal nagyobb szükség volna arra, hogy a magántőke minél nagyobb arányban járuljon hozzá a k+f+i-kiadásokhoz, és segítse a magyar beszállítókat a termelékenységük javításában – fogalmazott.

A Mol stratégiai tevékenységekért és üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója attól tart, hogy a külső körülmények még sokáig nem kedveznek az európai gazdaságoknak. Bacsa György a rendezvényen megjegyezte,

az EU sokat veszíthet az ukrajnai háborún, amelynek még mindig nem látni a végét, de már eddig is jelentősen emelte az energiaköltségeket, és közben az energetikai átállásra szintén óriási összegeket kellene költenie a kontinensnek.

Emin Emrah Danis energetikai szakértő, az isztambuli Moben Consulting tanácsadó alapítója úgy látja,

az energiapolitika tervezhetetlenné vált, világszinten felborult a kereslet és kínálat egyensúlya. Európa ebben a helyzetben nem teszi jól, hogy atomerőműveket állít le, földgázzal helyettesíti a szenet, és cseppfolyósított gáz behozatalával fedezné a szükségleteit, miközben továbbra sem képes lemondani az orosz energiahordozókról.

Petr Drulak korábbi cseh külügyminiszter-helyettes, a pilseni West Bohemia Egyetem professzora úgy fogalmazott, az európai vezetők mintha nem látnák tisztán a nemzetközi helyzetet, és csak ártottak az uniós tagállamoknak az Oroszország elleni szankciókkal.

A zöld átállás számos feltétele is hiányzik a kontinensen, az EU energiapolitikáját sokkal észszerűbben, gyakorlatiasabban, ideológiamentesen kellene irányítani

– tette hozzá.

 

 

 

Kész libikóka: a befektetések nőttek, az új források gyűjtése pedig csökkent

Míg az elmúlt években a befektetésekben részesülő hazai vállalatok száma a 2021-es 255-ről 2022-ben 198-ra csökkent, a befektetések teljes összege jelentősen nőtt, a 2021-es 174 534 millió euróról 2022-ben 220 087 millió euróra. Bővebben >>>