Jóval több területért lett felelős, és a gazdasági kabinet élére is kinevezte a miniszterelnök. Mennyiben változott a munkája?

Dolgozni kell tovább, nem gondolom, hogy a pozíció a lényeg, alapvetően a munkát kell összefogni. A koordináló szerepkörnek a gazdasági miniszter kezében kell lennie, nem kerültem magasabb pozícióba, ez nem hatalmi, hanem szakmai, és szervezési kérdés. A veszélyek korában – ahogy a miniszterelnök is tökéletesen megfogalmazta – rengeteg kihívással küzdenek a gazdaságok. A hatalmi kérdések helyett a feladatra kell koncentrálni, hogy a gazdasági struktúra a legrugalmasabban alkalmazkodjon a kihívásokhoz. A megtisztelő feladatom pusztán annyi, hogy megkönnyítsem a miniszterelnöki döntéshozatalt. Tehát a kinevezésnek összességében ennyi az értelme.

A gazdasági teljesítmény a harmadik negyedévben már 0,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. Hogyan értékeli a jelenlegi fordulatot?

A növekedés helyreállításában három kihívással szembesül a kormány. Egyrészt bizalmat kell építeni, hogy a reálbér-emelkedés jobban megmutatkozzon a fogyasztásban. A második nagy feladat, hogy a belföldre termelő vállalatok beruházásainak aktivitását helyre kell állítani. A harmadik pedig, hogy a munkaerőpiacon az aktivitási rátát növelni kell. Aktivizálni kell a munkaerő-tartalékokat, amelyek Magyarországon még elérhetőek, hogy ténylegesen azt lehessen mondani, a munkahelyek elsődlegesen a magyaroké. Tartalékok továbbra is vannak, dolgozik a kormány egy konkrét programon, amely az aktivitási rátát tovább emelheti.

Vannak konkrét javaslatai a gazdaság élénkítésre? Mit lehet tudni ezekről a tervekről?

Az első a bizalom kérdésköre. Jelenleg jól látni, hogy a megtakarítási ráta emelkedett, 12 százalék körüli szintre, ennek vissza kell térnie a hosszú távon kívánatos értékekre, akár ennek a felére. A lakosság óvatossága nagyon komplex kérdéskör. Érinti a rezsivédelmet, a reálbért, a vállalati szférát, fontos ugyanis, hogy a munkahelyén a dolgozó azt lássa, a vállalat termel és fejleszt. Ha egy munkavállaló azt látja, hogy a cége fejleszt, akkor benne is oldódik az óvatosság. Az infláció letörésével, a reálbérek növekedésével, a rezsivédelem megtartásával szerintem jól állunk. Fontos, hogy a lakosság bízzon abban, hogy ez a válság átmeneti volt, és fordulat következett be. Ezért is fontos a jövő év, hogy mindenki lássa, a vállalatok képesek a munkahelyeket biztosítani. 2023-ban a teljes foglalkoztatottságot megtartotta a kormány annak ellenére, hogy a gazdaság lassult.

Helyre kell állítanunk azt az asszimetriát, ami a beruházások területén kialakult. Ez azt jelenti, hogy fenn kell tartani az exportálók beruházását, viszont a belföldi szektorét növelni kell. Így összességében a nemzetgazdaság egészére újra elérhető lesz a 25 százalék feletti beruházási ráta. Ehhez alacsonyabb hitelkamatok, alacsonyabb energiaköltségek és kiszámítható gazdaság szükséges. Ezen dolgozik a kormány.

A harmadik kérdés az aktivitási ráta (a gazdaságilag aktív, 15–64 éves népességnek az azonos korú teljes népességhez viszonyított százalékos aránya – a szerk.), amelyben hosszú utat tettünk meg 2010 után, amelyhez a Gyurcsány-korszak elhibázott és tragikus gazdasági lépései vezettek. Akkor 23. helyen álltunk az Unióban, borzasztóan lemaradtunk a szocialista kormányzás miatt. Ma már a 11. helyen állunk. Magyarországnak továbbra is rendelkezésére áll munkaerő-tartalék. A fiatalok, a nők és a nyugdíjasok esetén azt kell nézni, hogyan tudjuk őket aktivizálni. Napjainkban mindenki tud dolgozni, aki akar. A cél az, hogy többen akarjanak, és átlépjenek a munkaerőpiacra a passzív tartományból az aktívba. Ebben a lépésben a kormánynak segítenie kell, ehhez különböző kedvezményeket kell adnunk, javítani kell a munkakörülményeket.

Ön szerint nincs szüksége Magyarországnak uniós forrásokra?

Ezt miből gondolja? Ezek a források járnak nekünk.

Több helyen is lehetett olvasni ilyen kijelentéseket, amelyeket Önnek tulajdonítanak.

Mindenekelőtt szögezzük le még egyszer, Magyarországnak járnak ezek a források, ezek nem adományok. Korábban annyit mondtam, hogy ezeket a forrásokat nem kell túlértékelni.

Nem lenne bajban a költségvetés, ha nem érkeznének meg ezek a pénzek?

Egyrészről a gazdaság bebizonyította idén, hogy uniós források nélkül is talpon tud maradni. A magyar gazdaság szerkezete erős, ez elévülhetetlen érdeme a 2010 utáni kormányzásnak. Sőt, fordulatot tudtunk elkönyvelni, hiszen a harmadik negyedévben a negyedik legmagasabb növekedésünk volt az Unióban. Ezt valahogy mindenki elfelejti, ez tökéletesen bizonyítja, hogy az uniós források nélkül is képesek vagyunk kilábalni a válságból.

Természetesen senki nem tagadja, a forrásokkal együtt ez gyorsabb, és a költségvetés helyzete stabilabb lenne ugyanis az uniós forrásoknak van gazdasági, és finanszírozási hatása. Azonban azt látni kell, 20 ezer milliárd a beruházási volumen egy évben, és ehhez képest évente 1000-1500 milliárdos uniós forrás érkezik, melyek a beruházásokba mehetnek. Remélem, érzi az arányokat és annak különbségét. Az FDI (külföldi működőtőke) beáramlása 3000 milliárd forint körülire tehető. A beruházás és a gazdasági teljesítmény alapvetően nem az uniós források következménye, hanem a szilárd gazdasági alapnak és a kormány jelenlegi gazdaságpolitikájának az eredménye. Számít az uniós forrás, de látni kell, többféle finanszírozási modell létezik. Az FDI képes átvenni az uniós források szerepét, ami nagy eredmény, hiszen bizonyos fejlettségi szint után Magyarország nettó befizető lesz. A gazdaságnak fel kell készülnie arra, hogy hosszú távon az uniós források nélkül kell fenntartania a növekedési pályát.

Hogyan áll a kormány a reptérvásárlással?

A reptérnél jól haladunk, közelednek az álláspontok, pedig nagyon komplex folyamatról beszélünk. Van egy tulajdonosi kör, amellyel meg kell egyezni az eladási árról, itt már nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz, illetve van egy hitelezői kör, amellyel meg kell egyezni az adósság megújításról.

A komplexitását az adja a vásárlásnak, hogy míg a tulajdonosi kör 3, addig a hitelezői kör 13 szereplős. Valójában a hitelezői körrel való egyeztetés és megegyezés emészti fel a rengeteg energiát, időt, alapvetően a hitelezők bizalmát kell megnyerni. Akár a katari Befektetési Hatóságot is bevonhatjuk a konzorciumba, így egy harmadik terminál építése is megvalósulhat. A kormány egy olyan céggel lép szövetségbe, amelyik képes magas színvonalon működtetni a repteret, hozzájuk csatlakozhat befektetőnek a katari QIA. Ez akár jövő év elejére is tolhatja az ügylet zárását, de jelentem, jól haladunk, közel vannak az álláspontok.

Szerző: Szabó Gyula, az index.hu munkatársa

(Az Economx részletesen elemezte, hogy a kormány döntés-előkészítő munkája milyen kabinetekben zajlik majd a jövőben, ha kíváncsi a részletekre, itt elolvashatja - a szerk.)