A rezsicsökkentés és az üzemanyagárak befagyasztása 1-1,5 százalékponttal csökkentette az inflációt, az élelmiszerárak stopja pedig további fél-egy százalékponttal mérséklik majd a fogyasztói árakat – mondta a Világgazdaság podcast adásában Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, a jegybank korábbi alelnöke. Így összességében a kormányzati antiinflációs törekvések 2-2,5 százalékponttal szoríthatják le az árak emelkedését.

Az élelmiszerárstop február 1-jétől hatályos, 90 napig tart, hat kategóriában kell alkalmazni a 2021. október 15-i árat. Ha ilyen nincs, mert valamelyik termékből nem adtak el, akkor a korábbi árat kell figyelembe venni a referencia-időpont előttről.

Kötelező ezen termékek kereskedelme

A kereskedelmi egységek nem tehetik meg, hogy az élelmiszerstop alá tartozó termékeket nem forgalmazzák, a kormány előírja számukra a megfelelő mennyiség polcon tartását. Nagy Márton szerint az árak befagyasztását és a megfelelő kínálat biztosítását a kormány ellenőrizni fogja.

Nagy úgy látja, hogy 2022-ben – még ha a következő hónapokban csökkenni is fognak majd az árak –, az infláció 5 százalék körül alakulhat. De a helyzetet nagyban befolyásolja, hogy a járvány mikor ér véget, hiszen ameddig a pandémia kitart, addig az infláció is itt lesz. A globális ellátási láncok akadozásáért a járvány a felelős, a fertőző betegség megszűnésével az említett zavarok is megszűnnek - véli a szakértő.

A jegybanki inflációs cél, a három százalékos áremelkedési ütem, 2023 elejére jöhet össze.

Dübörög a gazdaság

Nagy Márton szerint a 2021-es gazdasági növekedés bőven 6 százalék felett volt, amely azt is jelenti, hogy a 2019-es teljesítmény fölé jutunk, több mint egy százalékkal. A 2022-es bővülés 5 százalék körül alakulhat.

A monetáris politika után elkezdődött a fiskális politika normalizálódása. Első körben – 2021-ben – 350 milliárd forintos pénzügyi tartalékot képzett, idén pedig egy 750 milliárdos alapot hozott létre. Az államháztartás GDP-hez viszonyított hiány 5 százalék alá csökkenhet, amivel az uniós középmezőnyébe tartozunk majd. A következő években tovább csökkenhet a központi deficit: jövőre 3,9 százalékra, 2024-re pedig 3 százalékra.

Kérdés, mi lesz a hitelpiacon

A Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnökeként úgy látja, nem szabad engedni, hogy a kamatemelések következtében kiszáradjanak a hitelpiacok. A magas infláció magas hitelkamatot eredményezett, amely a hitelpiac elakadásához vezethet, és ezt meg kell akadályozni.

A hitel nélküli gazdasági növekedés Nagy Márton szerint ugyanis egy rossz folyamat, és ezt csak akkor lehet elkerülni, hogy ha az infláció „visszamegy” három százalék körüli szintre. Ha a globális folyamatok miatt az inflációt csak később lehet majd leszorítani, további állami beavatkozások lesznek szükségesek.