Az Európai Unióban nálunk a legnagyobb az infláció, az élelmiszer-inflációban a Világbank szerint globálisan a tizedikek vagyunk – többek között ezek okairól kérdezte a Mandiner hetilap Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert. 

A gazdaságfejlesztési miniszter számításai szerint az üzemanyagárstop kivezetése 0,5 százalékponttal, 25 százalék fölé tolhatja a januári inflációt és február-március környékén az élelmiszerárak is tetőzhetnek. Onnan drasztikusan csökkenhet az inflációt, és az év végére már ismét egyszámjegyű lehet az fogyasztói árak éves növekedési üteme. A tárcavezető elmondta azt is, hogy

a fogyasztói árindex emelkedése mögött döntően külső tényezők, mint az energiaárak emelkedése játszott szerepet, a hazai okok között a forintárfolyamot, a jövedéki és népegészségügyi adó emelését valamint a bérnövekedést érdemes keresni.

Ugyanakkor Nagy Márton hibás feltételezésnek nevezte, hogy az ársapkák hajtják az inflációt. Szerinte ezek a modellek abból indulnak ki, hogy az élelmiszereknél a kiskereskedők elkezdték teljes mértékben kompenzálni a bevételkiesést más helyettesítő termékek áremelésével. 

Azzal a felvetéssel, hogy az alapvető élelmiszerekre kivetett árstop hiányjelenséget okoz-e, Nagy Márton finoman szólva sem értett egyet:

tévedés, a boltok nagy részében szó sincs hiányról, az áru egyszerűen a raktárban marad, nem kerül ki a polcra, nagyrészt mesterséges hiánygerjesztés folyik.

Nagy Márton hozzátette: érti, hogy nyilván egyik kiskereskedelmi üzletnek sem jó, hogy neki kell lenyelnie a veszteséget. Ugyanakkor rámutatott, hogy az intézkedés az infláció elleni küzdelem jegyében történik, amelyből a bankok és a Mol is jócskán kivette, kiveszi a részét.

A miniszter szerint amennyiben gyorsan apad az infláció áprilisig, akkor minden esély megvan az élelmiszerárstop kivezetésére. Úgy vélte, hogy az üzletek legfeljebb 60-70 százalékban tudják áthárítani a kieső profitot, miközben az MNB számításai szerint 100 százalékban hárították át veszteségeiket a kiskereskedők.

Nagy Márton 2022-t az egyik legnehezebb évnek nevezte a rendszerváltás óta, hozzátéve, hogy "tudtunk alkalmazkodni" és a "most látható pályán haladva akár kellemes meglepetések" is érhetnek.

A nehézségek között példaként említette az ország éves energiaimportját, amely tavaly a GDP-arányában 10 százalékra ugrott az előző évi 4 százalékról az emelkedő energiaárak miatt, és 10 milliárd eurós kiadást jelentett.

Az idei növekedést a GDP 4 százalékát kitevő, 3000 milliárd forint értékű kamattámogatott hitelek segíthetik, mint a Széchenyi-hitelkártyaprogram, valamint a múlt héten bejelentett Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram. Nagy Márton arról is beszélt, hogy a GDP felhasználási oldalán az export és a beruházás, a termelési oldalon az ipar, a turizmus és a mezőgazdaság teljesíthet jól, míg idén a lakossági fogyasztás húzhatja vissza a növekedést.

A tárcavezető, aki korábban a jegybank alelnöki posztját töltötte be, a monetáris politika várható alakulásáról elmondta, hogy

a jelenlegi effektív kamatszint (egynapos betétikamat) 18 százalékával az egyik legmagasabb a világon, és csak olyan országok előzik meg Magyarországot, mint a háborúban álló Ukrajna, illetve Ghána, Szudán, Venezuela, Argentína és Zimbabwe.

A piac egy hónapon belül 50 bázispontos kamatcsökkentést áraz a hozamgörbe alapján és amennyiben az év végére valóban egyszámjegyűre csökken az infláció, akkor az évre előretekintő kamatszint bőven 5 százalék feletti reálkamatot tartalmaz, jóval a kormány 1,5 százalékos GDP prognózisa felett, amely gazdasági szempontjából nem indokolható. 

Nagy Márton úgy értékelt, hogy a hazai monetáris politika egy kínálati sokkra reagált ilyen drasztikus mértékű emeléssel. Az Európai Központi Bank kamatlába eközben 3 százalék alatt van, pedig az energiakrízis az egész EU-t érinti. 

A nem euróövezeti országok közül Csehország, Lengyelország és Románia 8 százalékos kamatszint alatt áll. Mindez jelentős lassulást okozhat a magyar gazdaságban, azaz a kamatpolitikának reálgazdasági áldozatai lehetnek, nem is beszélve a bankok megemelt tőkekövetelményeiről.

A magas jegybanki kamatláb és a megemelt banki tőkeelvárások a hitelezés leállásával fenyegetnek. „Márpedig hitelezés nélkül nincs növekedés, ezt korábban az MNB is így gondolta” – tette hozzá Nagy Márton. 

A miniszter megjegyezte azt is, hogy az energiaárak mérséklődése, a dollár gyengülése javította a feltörekvő országok finanszírozása feltételeit, és a januári devizakötvény-kibocsátás is igazolja, hogy az ország kockázati megítélése javult, amit tovább erősít, hogy rekord szintre, 42 milliárd euróra emelkedett a jegybank devizatartalékja január végére, és mindhárom hitelminősítő befektetési kategóriában tartotta az országot.