A fenntartható, beruházás alapú felzárkózás a legfontosabb dolog – mondta parlamenti bizottsági meghallgatásán Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölt. Bemutatkozó expozéjában Nagy kiállt az önálló szakpolitikai mozgástér fenntartása mellett, ami hozzásegítheti az országot, hogy 2030-ra sikeresen felzárkózzon az Európai Unió gazdasági színvonalához.

Nagy ismertette a jövendő tárcájának fő területeit. Így hozzá fognak a tartozni:

Kapcsolódó

  • Minden nagy állami tulajdonban lévő vagyon minden cég, így az állami tulajdonú bankok is.
  • A pénzpiacok, bankok és biztosítók szabályozása.
  • A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok, ez főként a külföldi fejlesztési bankokkal való kapcsolattartást jelenti.
  • A gazdaságfejlesztés , ami a gyors és fenntartható felzárkózást szolgálja.
  • A versenyképesség javítása, a hazai vállalatok lemaradásának csökkentése
  • A postaügyek.

Nagy bemutatta államtitkárait is: Fónagy János államtitkár, miniszterhelyettes lesz, Lóga Máté gazdaságfejlesztésért felelős államtitkár, míg Túri Anikó a pénzügyi szabályozásért felelős államtitkár lesz az újonnan a alkuló minisztériumban.

Fő a fenntarthatóság

A fenntarthatóság megváltozott az elmúlt 10 év alatt, most egy önálló és önellátó gazdaságot kell építeni. Szerinte viharos évtizedbe lépünk, meg sokszorozódtak az energiaárak, az euro-dollár árfolyam pedig majdnem paritásban vannak.

A közgazdaságtan alapvetései dőltek meg és változtak meg, és aki felismeri, hogy ez hogyan történik, az lehet sikeres

 

mondta Nagy.

Jelenleg jók az egyensúlyi mutatók, 77-ről idén 76 százalékra mérséklődik a GDP-arányos államadósság, idén teljesül a 4,9, jövőre meg a tervezett 3,5 százalékos államháztartási hiány. Az idén 9 százalékról jövőre 3,5-4 százalékra mérséklődik az infláció, amit Nagy ideiglenes, 80 százalékban globális tényezők által meghatározott tényezőnek tart.

Ha el lehet érni egy éves 3 százalékpontos növekedési többletet, akkor az uniós gazdasági átlag mostani 76 százalékáról 2030-ra elérhető a 100 százalék. Mostanra lehagytuk Görögországot és Portugáliát, Lengyelországgal versengünk épp a 19-ik helyért

Függetlenség, hazai tulajdon

Nagy szerint a gyors felzárkózáshoz az önálló gazdaságpolitikát meg kell őrizni, ebbe beletartozik az önálló monetáris, árfolyam, és fiskális politika is, ahogy például az adózási kérdések is. Ennek megfelelően elvetette, hogy rövid távon legyen Magyarországon euró, mivel az előnyt nem hozna, sőt, az idő előtt csatlakozott országok, például Görögország épp a kárát látják.

A függetlenség és az önellátáshoz felül kell vizsgálni, hogy vannak még olyan stratégiai ágazatok, ahol lényegében láthatatlan a hazai tulajdonhányad, ilyen az építőanyag-kiskerekedelem vagy éppen a biztosítói szektor. Ezekben dominánssá, 50 százalék felé kell emelni a magyar  tulajdonhányadot, mint ahogy ezt a bankrendszerben már sikerült elérni.

Stratégia szempontból az energiát és élelmiszereket tekintve önellátóvá kell válni. Az energiában GDP 4 százalékos deficitben vagyunk, ez nagyon magas, a német rátának a kétszerese.

Az élelmiszerek esetén jobb a helyzet, most összességében önellátóak vagyunk, de nem minden termék áll rendelkezésre. Ezen a téren 70 százalékos a magyar termékek aránya a kiskereskedelemben, de meg kell nézni, hogy mi a magyar termék. 

Szerintem az, amit magyar cég állít elő magyar tulajdonú cég magyar alapanyagokból. Ennek már csak 50 százalék a részaránya.

- mondta Nagy. 

Fájdalmas dualitás

Nehezen leküzdhető hátránya a magyar gazdaságnak, hogy a kkv-khoz képest többszörös hatékonysággal tudnak működni a külföldi multinacionális cégek. Ezt az ollót össze kell zárni. Regionálisan is nagyok az eltérések, minél keletebbre megy valaki annál több a kkv, vagyis ott nem akarnak megtelepedni a nagyvállalatok. Ezeket a cégeket oda is el kell vinni.

Szintén a hazai cégek előrelépést segítené Nagy a befektetések folytatásában, hogy a régióban is tudjanak piacot szerezni és profitot termelni magyar cégek. Problémának látja, hogy jelentős a profitegyenlőtlenség a magyar és külföldi cégek között, itt csökkenteni kell a különbséget, azaz zárni ezt az ollót is. Ehhez szolgálhatnak eszközként, hogy az új tárcában koncentrálódnak az állami hitel és garanciatermékeket szolgáltató vállalatok.

Ez most azért is nehéz feladat, mert a kamatok már sok esetben két számjegyűek, miközben nálunk bőven van a hitelnek helye, a penetráció uniós átlagban meglehetősen alacsony. Fontos, hogy együttműködjön a kormány és a jegybank, például a növekedési hitelprogram ás a növekedési kötvényprogramot érdemes lenne adandó alkalommal újranyitnia a Magyar Nemzeti Banknak, a mostaninál viszont sokkal célzottabban. Jelenleg csak a Széchenyi Kártya van mint elérhető opció, ehhez több fejleszti banki forrás és kamattámogatásra van szükség.

Nagy szerint mind a vállalati mind a lakosság terén csökkenteni kell a hitelköltségeket. Ehhez az is kell, hogy csökkenjen a nagybankok száma, amelyek globális összevetésben drágán és egyáltalán nem hatékonyan működnek, ráadásul aránytalanul és indokolatlanul sokan dolgoznak a hazai pénzintézeteknél. Nagy olcsóbb, digitális bankokat akar látni, hogy le lehessen szorítani a hitelek költségét.