Helyreáll a fogyasztási sokk, ha a kormány sikeresen letöri a béreket felfaló inflációt – nyilatkozta az Indexnek Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési minisztert hétfőn az ECNMX AI Summit 2023 konferencián kérdezték Magyarország jelenlegi makrogazdasági kilátásairól.
Nagy Márton megismételte, hogy
„a második negyedévben Magyarország elérte a gazdasági lassulás alját, a harmadik negyedévtől visszapattanás várható."
Várakozása szerint
2023-ban nulla körül alakulhat a GDP növekedése, az idei év fogyasztási sokkja miatt a kormány által korábban jelzett 1,5 százalékos prognózis nem tartható.
És ez a probléma is – tette hozzá – ugyanis a fogyasztási sokknak helyre kell állnia.
Ehhez az infláció letörése a legfontosabb, amelyre már novemberben is jelentős esély mutatkozik, várhatóan egyszámjegyűre apad.
Nagy Márton úgy látja, hogy augusztusban már emelkedtek a reálbérek, amelyeknél szeptemberben történhet jelentősebb kiugrás. Előrejelzése szerint ezzel a fogyasztás is helyreáll majd.
Mi lehet a reális a reálbér-növekedésben?
„A legnagyobb kérdés a jegybank kamatpolitikája lesz, hiszen szeptembertől pozitív reálkamat várható, ami ugyancsak változás, azonban a pozitív kamatláb lassítja a fogyasztást. A kormány a reálbéreknél nagyobb fordulatot szeretne, és ez igaz 2024-re is. Ám a jegybank a bérezésben egy visszafogott növekedést prognosztizál” – mondta a tárcavezető, aki azt is kiemelte:
reális lehet a minimálbéreknél a 10 százalékos emelés
Korábban írtuk: Jövőre akár 300 ezer forintra is emelkedhet a minimálbér
Alapjaiban változhat meg 2024-től a magyar minimálbér: az őszi bértárgyalások során napirendre kerül a jelenlegi minimálbér és a garantált bérminimum összevonása. Ebben az esetben a legkisebb bér 30-35 százalékkal emelkedne. Bővebben>>>Nagy Márton mindehhez hozzátette: „személy szerint azt gondolom, hogy a miniszterelnök álláspontja az irányadó: idén az egyszámjegyű infláció a legfontosabb, jövőre pedig a gazdaság helyreállítása. Ez a prioritás a kormány számára. Az idei átmeneti lassulás után 2024-ben helyreállítjuk a gazdaságot” – szögezte le a tárcavezető.
Reálbér-növekedés pedig úgy történhet meg, ha az infláció jelentősen csökken vagy nominálisan növekednek a bérek. Jelenleg „az infláció eszi meg a béreket” – mondta. Tehát, ha az infláció csökken, akkor a bérek vásárlóereje nő, ám Nagy Márton szerint a versenyszférában biztosra vehető idén a reálbér-növekedés.
Ha csökken az infláció, akkor helyreáll a fogyasztás
A Matolcsy György által vezetett jegybank kamatpolitikáját óvatosan, ám úgy értékelte Nagy Márton, hogy szeptembertől az infláció olyan mértékben csökken, hogy az effektív kamatláb ennél alacsonyabb lesz. Ez pedig azt jelenti, hívta fel ismételten a figyelmet a miniszter, hogy hosszú idő után pozitív reálkamat alakul ki a gazdaságban.
Ez olyan tekintetben egyeduralkodó, hogy más országokban is ritka eset – még az eurózónára sem igaz. Ez annak az eredménye, hogy a jegybank követi a kamatpolitikáját, és nem gondolja, hogy a globális gazdaság, illetve a keretrendszer módosul. Ha csökken az infláció, akkor helyreáll a fogyasztás, ám az egyszámjegyű tartományban az infláció további csökkentésével óvatosan kell bánni.
A tárcavezető hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem az infláció mértéke már az elsődleges félelem. Szerint ezért át kell gondolni, hogy az egyszámjegyű infláció kialakulása után mi a hosszú távú cél, mi az új egészséges szint. A jegybank ragaszkodik ahhoz, hogy eldöntse a hosszú távú inflációs célt, és ehhez minden joga megvan
ez tehát azt is jelenti, a jegybank nem szeretne akkora bérkiáramlást látni, mint a kormány.
„Ez sajnos jövőre a gazdaság helyreállítását nehezíti” – húzta alá a gazdaságfejlesztési miniszter.