Nagyinterjút adott az Inforádiónak Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó, a jegybank korábbi befolyásos alelnöke. Nagy nyilatkozott a növekedési kiltásokról, a beruházásokról, és a jegybanki szerepvállalás jövőbeni fontosságáról is:

  • Az előrejelzések szóródása azt mutatja, hogy az idei év növekedésében továbbra is van egy nagyfokú bizonytalanság, ekkora különbségek nem nagyon szoktak lenni. A tavaly is ez volt a helyzet, hiszen év elején még 4-5 százalék közötti növekedéseket hallottunk, aztán fölmentünk az 5-6 százalékos kategóriába, aztán 6 fölé. A tavalyi növekedés 6,8 százalék körül lehet majd, idén pedig szerintem valahol 5 százalék körül lesz.
  • Jól áll a gazdaság, a tavalyi 6,8 növekedés is nagyon jó volt, ez az élmezőnyt jelentette, az elsők között voltunk, és az idei 5 százalék is nagyon jónak számít. Akkor vagyunk elégedettek, ha az unió növekedéséhez képest van egy 2 százalékos növekedési többletünk, hiszen akkor közeledünk az uniós átlaghoz. A másik az, amikor nézzük a nominális számot, ez az 5 százalék továbbra is átlag fölötti növekedés lesz az unióban.
  • Ezt a 2 százalékos többletet az unió átlagához képest Magyarországon az adja, hogy ha sikerül 21 százalék fölötti beruházási rátát fönntartani, márpedig ez sikerülni fog a következő években, akkor ez a növekedési többlet megjelenik.
  • Az 5,5 százalékos növekedés idén „száz százalék”. Sok olyan szám már kijött, például a novemberi ipari termelés, ami a várakozásoknál jobb lett, ezért reménykedhetünk abban, hogy a növekedés a tavalyi évben 6,5‒7 százalék között lehet.
  • Az inflációnak nagy része, több mint kétharmada globális faktorok által alakul ki. Alapvetően az energiaválság, amiben benne van az üzemanyagárak emelkedése, a gáz, az elektromos áram emelkedése. Nem Magyarország mondja meg az árakat, nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben, hogy ezeket előállítjuk vagy éppen bányásszuk. A másik, ami az inflációt nyomja, az a magas takarmányár.
  • Azok a tényezők, amit a kormány bevezetett, a rezsicsökkentés, az üzemanyagárstop, a kamatstop vagy éppen az élelmiszerárstop, februártól már működik. Az árstop egy átmeneti beavatkozás. Nagyon szokatlan időben, nagyon szokatlan helyzetben, nagyon szokatlan eszköz. Azért van, hogy megvédje a fogyasztókat vagy a háztartásokat a kiugró értékektől, egy negatív költségsokktól. Reményeink szerint pár hónapon belül ez lecseng, lehet, hogy a takarmányárak elkezdenek csökkenni, és az élelmiszerárak visszaállnak egy normálisabb szintre
  • Ingyen ebéd nincsen, valakinek az energetikai számlát is ki kell fizetnie, hiszen a gáz vagy az áram ára a piacokon sokkal magasabb, mint amit most adnak a lakosságnak, a vállalkozóknak. Az MVM-nek körülbelül 400 milliárd forintjába kerülhet idén a rezsicsökkentés számlája.
  • 350 milliárdot zárolt az állam tavaly, most pedig ebben az évben 755 milliárd forintot. Ezzel tartható a 4,9 százalékos hiánycél. Nem kell további zárolást végrehajtani, így nagyon fontos, hogy nem annak van jelentősége, hogy mennyi a zárolásnak az összege, hanem hogy mi az a hiánycél, amit a kormány tartani akar, és ez GDP-arányosan a 4,9 százalékos költségvetési hiány. Ha törik, ha szakad, ezt a célt tartani akarja, és mindent megtesz, hogy ide csökkenjen a költségvetés hiánya.
  • Az emberek emlékezete rövid, ezért Nagy szerint tiltani kell az esetleges devizahitelezést. Alapvetően az a kérdés, ha nincs devizahitelezés, márpedig nincs, akkor a hitelpiac azért kiszáradhat. Ennek oka, hogy 8-10 százalékos kamatok mellett nincs az az ügyfél, aki fölvegye, mert nem lehet kitermelni. Ha viszont nincs, akkor szembe fogunk nézni egy hitel nélküli gazdasági növekedéssel, ami viszont az irodalom szerint nagyon rossz dolog. A hitelnek folynia kell, a hitelnek áramolnia kell, és állami vagy jegybanki beavatkozás is szükséges.

Kapcsolódó