A növekedési célok mellett kezelni kell az inflációt, és fel kell oldani az ikerdeficitet – tette hozzá Nagy Márton. Szerinte mindez csak egyféle képpen lehetséges:
2023 gazdasági kihívásai
Nagy Márton szerint számos gazdasági kihívást tartogat a 2023-as év, melyek között a következőket sorolta:
- geopolitikai feszültségek,
- az európai energiakrízis,
- a versenyképesség romlása,
- Kína gazdaságának beindítása,
- a közelgő USA-EU kereskedelmi háború,
- valamint az időjárási szélsőségek.
Így kerülhetjük el a recessziót
Kiemelte, hogy Magyarország gazdasági növekedése export- és beruházásvezérelt marad, ehhez új finanszírozási struktúrát és új energia-, ipar-, és foglalkoztatáspolitikát kell kialakítani.
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint újra kell gondolni a stratégiai ágazatok rendszerét is. A stratégiai ágazatok esetében erősebb szektorális és területi fókuszra van szükség, kiemelt ágazat lehet
- a járműipar,
- az akkumulátorgyártás,
- az egészség-, és gyógyszeripar,
- az energiaipar,
- élelmiszeripar,
- kutatás-fejlesztés,
- felsőoktatás,
- szállítás,
- raktározás,
- telekommunikáció,
- turisztika,
- bank- és biztosítási szektor,
- és nem utolsó sorban a hadiipar.
Nem lehet más cél, mint hogy minél több és minél jobb beruházásokat hozzanak Magyarországra – hangsúlyozta az MTI, hozzátéve, folyamatosan javítani kell a versenyképességet, csökkentve a bürokratikus terheket.
A beruházások nagysága 2023-ban elérheti a 20 ezer milliárd forintot, az FDI éves beáramlását a beruházások arányában 20 százalék felett kell tartani.
A miniszter szerint 2020-ban Franciaország volt a magyarországi FDI-állomány ötödik legnagyobb forrása. Az állam nem marad tétlen, 2023 februártól megindítják a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot 700 milliárd forintos keretösszeggel.
Február 1-jétől lesz elérhető az EXIM új programjának három kedvezményes hitelkonstrukciója az energiaválságban érintett hazai vállalatoknak. Ez védheti meg a teljes foglalkoztatottságot, így kerülhetjük el a recessziót – értékelte Nagy Márton.