Üdvözlik az áramszolgáltatók gyors, három napos reakcióidejét az igénybejelentésekre, de egyhangúlag ellenzik a kormány szerdai rendeletét a magyar napelemszövetségek – hangzott el a pénteki sajtótájékoztatón.

Többek között azért tartják problémásnak az áram visszatáplálását tiltó kormányrendeletet, mert jelenleg a napenergia a legolcsóbb villamosenergia-termelő forrás, a magyar áramtőzsdén pedig drága az áram, hiszen sokkal nagyobb a kereslet a kínálatnál. Ráadásul 40 százalékos az ország villamosenergia-importja, ami kiszolgáltatottá teszi a hálózatot.

„Míg a környező országokban áfakedvezményekkel, vissza nem térítendő támogatásokkal, beruházási támogatásokkal ösztönzik a napelemek telepítését, Magyarországon felülkerekedett a napelemellenes lobbi az elmúlt két évben” – mondta Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke a rögtönzött sajtótájékoztatón.

Történelmi lehetőség

Kiss szomorúnak és kockázatosnak tartja a visszatáplálás megtiltását, hiszen ezzel még inkább kiszolgáltatjuk a hazai villamosenergia-felhasználást az importnak. Az ország egyik fő beszállítója Ukrajna, de a háború miatt a múlt héten már Magyarország szállított Ukrajnába villamosenergiát, a másik beszállító pedig Szlovákia, ahol jelenleg energia-veszélyhelyzet van, és bármelyik pillanatban leállíthatják az exportot – magyarázta. „Egyetértünk Orbán Viktorral abban, hogy le kell jönni a földgázról. Ezzel a rendelettel azonban történelmi lehetőséget szalasztanak el: a vállalkozások, a beruházók és a lakosság megoldaná a villamosenergia-termelést az országon belül, lecsatlakozhatnánk az importól is” – mondta az MNNSZ elnöke.

Orbán korábban azt is mondta, a paksi atomerőmű energiatermelésének 50 százalékos részesedést szán a magyar villamosenergia-termelésben, a másik 50 százalékot napenergiával kívánja kiváltani – természetesen ebben is egyetértenek vele a napelemes szövetségek.

Abban is egyetértés volt a felek között, hogy a visszatáplálást tiltó rendelet hatására beruházások, fejlesztések maradhatnak el, ezáltal adóbevételektől eshet el a kormány. A brutális energiaárak miatt gyárak, üzemek, intézmények kerülhetnek veszélybe, még egy üveggyár is leállíthatja a termelést olyan kemencében, amit nem lehet lekapcsolni – mondta Kiss. „A lépés a lakásépítési piacot is veszélyezteti, ráadásul az épületek energetikai besorolásán is változtathat az, hogy nem tudják visszatáplálni az energiát a hálózatba. Munkahelyek ezrei szűnhetnek meg” – tette hozzá. A rendezvényeken részt vevő cégeknek is több száz alkalmazottja van, akik háztartási napelemes rendszereket telepítenek. Ezek az emberek elveszíthetik az állásukat, külföldre mehetnek dolgozni.

Ahol bírja a rendszer, ne tiltsák be a visszatáplálást!

Csak bízhatunk abban, hogy a szerdai rendelet nem fog hasonló következményekkel járni, mint a tíz évvel ezelőtti napkollektor-válság. Akkor a napkollektor-piacot döntötte be az, hogy annyira olcsó lett az energia, hogy a napkollektorok ára nem térült meg az eszköz élettartamán belül. Ma már alig van olyan ember Magyarországon, aki napkollektort tud felszerelni: sokan Németországba mentek, ahol minden ötödik házra telepítettek napkollektort, sőt, ott már a napelemek telepítése is kötelező.

A Manap ezért azt javasolja, ne egyszerre és ne mindenhol tiltsa meg a visszatáplálást a kormány. „Meg kellene vizsgálni, melyek azok a területek, ahol a hálózat alkalmas a betáplálásra, és ott meg kellene hagyni a lehetőségét, ahol pedig nem alkalmas a transzformátor a visszatáplálásra, ott fejlesszék a hálózatot. Ne országosan korlátozzák a visszatáplálást! Átestünk a ló túloldalára, kiöntöttük a fürdővízzel a gyereket is. A magyar kkv-k, amelyek nem a tőkeerejükről híresek, komoly csapást szenvedhetnek el, pedig a napelemes szektor a válság alatt is szilárd tartóoszlopa lehetne a magyar gazdaságnak” – mondta Szolnoki Ádám, a Manap elnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály ideiglenes, a rendelet átmeneti intézkedésként fogalmazza meg a betáplálás tiltását, de hiányolta, hogy mekkora ez az átmeneti időszak.

Ugyan Palkovics László azt mondta a visszatáplálást tiltó rendeletről, nem lesznek kárvallottjai a döntésnek, a szövetségek egyöntetűen elutasítják ezt. Úgy látják, a rendelet hatására nem lesz vonzó a napelemes rendszerek telepítése még akkumulátorral együtt sem. A rendkívül rövid, október 31-ei határidő pedig nem ad lehetőséget a beruházóknak, hogy a megkezdett beruházásokat bejelentsék. Ezért a szövetségek egy közös petíciót is küldenek a miniszternek pénteken.

 

 

Még ezen a héten be kell nyújtani az igénylést

A rendezvényen szóba került a rendelet pontos szövegezése, amely szerint az október 31-ét megelőző igényléseket tudják úgy elbírálni, hogy az azok alapján telepített napelemek még visszatáplálhassák a villamos-energiát a hálózatba. Másutt a rendelet ennek az ellenkezőjét az október 31-et követő igénylésekre vetíti ki. A pontatlan fogalmazást tekintve az a biztos, ha a napelemre vágyók október 30-áig, vasárnapig benyújtják az igénylést a szolgáltatónak.

Megindult a roham

Az elmúlt egy hétben annyi igénybejelentés érkezett a szolgáltatókhoz, mint amennyi fél év alatt szokott: Szolnoki könnyen el tudja képzelni, hogy két hét alatt meglesz az egy év alatt beérkező mennyiség. „Békeidőben két hónap volt az elbírálás, kivitelezés átfutási ideje, ez most három-négy, esetleg öt-hat hónap is lehet. Aki most lép, az a régi rendszerben fog tudni termelni, átfutási időtől függetlenül” – mondta a Manap elnöke.

A szaldóelszámolással kapcsolatban azonban ő sem tudott részleteket mondani, csak arra biztatta a napelemre vágyókat, hogy minél hamarabb adják be az igénylést. A szaldóelszámolásban Magyarország maradt az egyedülálló az Európai Unióban: az uniós direktíva szerint 2024. január 1-jéig ki kell vezetni ezt a fajta elszámolást. „A legjobb választ a szolgáltató tudja adni arra, mi lesz azokkal, akik 31-éig beadják a jelentkezést” – mondta. A Manap lengyel mintára azt javasolta, hogy még 15 évig elérhető legyen a szaldós elszámolás, a napelemek élettartamát figyelembe véve.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter korábban azt mondta, jelenleg 3500 MW naperőmű működik Magyarországon, és 5000 MW van előjegyezve, amely a következő egy-két évben megvalósul. A jelenlegi termelésből 300-400 MW-ot tesznek ki a lakossági, háztartási kiserőművek.  A tavalyi év végén összesen 140 ezer háztartási kiserőmű volt Magyarországon. 

 

 

Jól jön a szakértő ismerős

A rendezvényen felszólaló laikus vendég szerint a bejelentőlap kitöltéséhez előny, ha az ember szülei mérnökök, energetikusok: gyakran előfordul, hogy hálózatbővítésre van szükség a napelemek telepítéséhez, ezt pedig laikusként nehéz megítélni. Az alapadatokhoz azonban elég lefotózni a villanyórát, mellékelni a tulajdoni lap letölthető, nem hiteles másolatát, és bízni a szolgáltatók jóindulatában. Bár az egyfázisú inverteres napelemek telepítéseit nemrég korlátozták, Kiss Ernő szerint ebben az esetben is érdemes még ezen a héten benyújtani az igénylést – ekkor ugyan csak 2,5 kW-os rendszer telepítésére van lehetőség.

A Magyar Mérnöki Kamara felajánlotta, hogy ingyenes energetikai tanácsadással segíti a napelemet igénylőket.