Nem veszett fejsze nyele a német-magyar gazdasági együttműködés

Sorra érkeznek Magyarországra a német befektetők, már több van belőlük itthon, mint Szlovákiában vagy Csehországban. Ilyen az Audi-gyár Győrben, a Mercedes üzeme Kecskeméten, ilyen lesz a BMW-gyár Debrecenben. Az autógyárak mellé pedig a Rheinmetall érkezésével a német hadiipar is megérkezett.

Azonban ez kényszerhelyzetet is teremt, mivel a hagyományosnak vélt autóipar 2030-ra nagyjából véget ér, a helyét az elektromos autógyárak veszik át. Így egy új irány lehet Magyarország számára a dél-koreai, valamint a kínai akkumulátorgyárak bevonzása – számol be róla az Index. A lap szerint ez még azzal együtt is így van, hogy az itthon az Uniós szinten rekord alacsonynak számító kilencszázalékos társasági adót a 15 százalékos globális minimumadó váltja fel.

Amellett, hogy a hagyományos autóipar az utolsó éveit éli, kényszerpályát jelölnek ki az USA kezdeményezésére bevezetett intézkedések az OECD-tagországaiban, valamint a külföldi multinacionális vállalatok panaszai az extraporfitadóra, valamint arra, hogy a kormányközlei körök nyomást gyakorolnak rájuk.

Hogy mennyire érzik kockázatos területnek Magyarországot a német befektetők, arra a Bloomberg cikke mutat rá. Eszerint három év alatt a harmadára esett vissza a német befektetések értéke. Az innen érkező közvetlentőke-befektetések (FDI) értéke a koronavírus-járvány évében, 2020-ban volt közel 1,6 milliárd eurós mínuszban, ám 2022-ben ismét közel 1,7 milliárd eurós nyereséget mutatott, 2023-ban pedig az előzetes becslések szerint bőven 400 millió euró feletti pluszban lehetett ez a szám.

Ugyanakkor 2019-ben 449,5 millió pluszt mutatott a közvetlentőke-befektetés értéke, amelynek csupán a 66,8 százalékát hozta a 2020 és 2022 közötti időszak.

A környező Szlovákia és Csehország gazdasága és nagyobb mértékben épít a német befektetőkre. Csehországban nagyjából ugyanazok a folyamatok játszódtak le, mint nálunk. Ugyanakkor a 2020 és 2022 közötti időszakot összesítve mindkét országban német tőkekivonás következett be.

Míg Magyarországon 300,3 millió eurós plusz keletkezett az összesített eredményben, addig Szlovákiában 888 millió 631 ezer eurós mínusz, míg Csehországban 141 millió 900 ezer eurós mínuszban zártak a német közvetlentőke-befektetések terén.

Mindez arra mutat rá, hogy a 2020-as németországi kormányváltás nem befolyásolta a német gazdaság tevékenységét Magyarországon.

Megcsappantak a kínai befektetések

A magyar gazdaságba 7,6 milliárd dollárnyi friss FDI érkezett 2022-ben, ebből ha csak a Kínából érkező FDI-t tekintjük, akkor Magyarország a nagy európai gazdaságok mögé, az előkelő negyedik helyre zárkózik fel, előtte sorrendben Németország, Franciaország és Nagy-Britannia helyezkedik el – írja az Oeconomus. Az intézet szerint ennek az oka az, hogy a Donald Trump-féle amerikai szankciós rezsim óta a kínai befektetések megcsappantak a nyugati világban és egyre koncentráltabbá váltak. Az összes kínai FDI 88 százalékát az említett három európai ország és Magyarország tették ki.

Tavaly a Magyarországra érkező működőtőke beruházások rekordösszegű 13 milliárd eurós értékéből Kína 7,6 milliárddal újra a legnagyobb hazai befektetővé vált. A második helyen helyen Dél-Korea állt, 2 milliárd eurónyi FDI-val.

Az Oeconomus szerint mindezekből az látszik, hogy a magyarországi pozíciókért versengés kezd kialakulni, ráadásul sokszor ugyanazokban a szektorokban.