A kormányzat új, négyszázmilliárdos csodafegyvere kapcsán továbbra sem mellékes Németország helyzete a gazdaságpolitika döntéshozói számára. Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára a Demján Sándor Program exporttámogató intézkedéseinek bemutatását követően az Economxnak elárulta, korábban nem csak a tárca, de a világon senki nem számított arra a németországi helyzetre, amivel most szembesülünk. Ha most nézzük akár gazdaságpolitikai, akár kormányzati szempontból Németországra, akkor nem azt látjuk, mint amihez hozzászoktunk, vagy amit tíz-tizenöt évvel ezelőtt Németország esetében tapasztaltunk, úgyhogy kíváncsian várjuk a fejleményeket – fogalmazott az államtitkár azzal kapcsolatban, hogy az idei évre vonatkozó előzetes optimista magyar gazdasági várakozásokat a német ipari termelés húzta keresztül. 

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Ugyanis azt az NGM részéről is elismerik, hogy Magyarország egy export-fejnehéz gazdaság, amely ráadásul Németországgal „üzemközösségi viszonyban” áll, ezért figyelemmel kell lenni a német folyamatokra. 

Ugyanakkor Szabados Richárd szerint a 2025-re tervezett három százalékos gazdasági növekedés a nemzetközi nagy elemzőcégek benchmark átlagán alapszik, csak az afeletti előrejelzések számítanak optimista várakozásnak - tette hozzá. 

Arra a kérdésünkre, hogy az idei tapasztalatokból kiindulva, miért gondolják a kormányzat részéről, hogy jövőre reális forgatókönyv a bővülés, az államtitkár elmondta, egyrészről látnak egy olyan likviditástöbbletet a cégeknél, amit megmozgósítanának, viszont ez magától nem fog történik meg, hiszen a vállalati szektor egyelőre óvatos. Hiába rendelkeznek kellő forrással, kivárnak – tette hozzá. Az államtitkár szerint a most bejelentett gazdasági programokkal, beruházási ösztönzőkkel ezt a bizalmat építenék vissza – fogalmazott. Hozzátette azt is, hogy azért szükség lenne külső támogatásra is, itt az orosz-ukrán háborúra gondolt elsősorban, de utalt az európai gazdaság általános visszaesésére is. 

Ezzel áll szemben a kormányzat által meghirdetett gazdasági semlegesség, 

amibe nagyon jól illeszkedik a Demján Sándor Program, ami összességében 1400 milliárd forintnyi forrást jelent, és ehhez tartozik még a 3000 milliárd forintnyi szabad likviditás, ami jelenleg is kint van a cégeknél.

Ha csak a Demján Sándor Program fele valósul meg 2025-ben, már az képes érdemben változtatni GDP-n – jelentette ki Szabados Richárd. Majd a kilátásokkal kapcsolatban aláhúzta: mivel a programokat a jövő év elején jelentik be, annak van egy átfutási, beszerzési, értékelési ideje, így a 2025 második fele fog a befektetések hasznosulásról, a gazdaság felfutásáról szólni, így reálisnak tartja a jövő egészére a három százalékos növekedést.

Már majdnem minden készen áll

A kormányzat által meghirdetett Új Gazdasági Akcióterv keretében

8+1 intézkedés szolgálja a magyar kkv-k, vállalkozások versenyképességének javítását, méretugrását (tulajdonképpen ez a Demján Sándor Program).

A kormányzat elképzelése szerint ezeknek a hiteleknek, vissza nem térítendő támogatásoknak, tőkefinanszírozásoknak (kiegészülve az adminisztrációs terhek csökkentésével) kell elérnie, hogy 2025-ben a magyar gazdaság képes legyen kitermelni a 3 százalékos bővülést.

Idén hét (6+1) intézkedés válik ismerté:

  • A Széchenyi Kártya Program beruházási hitel kamatai 3,5 százalékra csökkentése: havi 50-70 új hiteligénylés érkezik;
  • A Nemzeti Tőkeholdinggal, és az MKIK-val közösen elindított 100 milliárdos tőkefinanszírozási keret: az előregisztráció már tart, eddig háromszázan jelentkeztek, február 15-től kezdődik a regisztráció;
  • 48 milliárdos eszközbeszerzési („1+1”) vissza nem térítendő támogatás: 450 cég előregisztrált már;
  • A 9 milliárdos „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja!” program 10-15 ezres vállalkozási kört érinthet majd: február 3-tól lehet rá jelentkezni, addigra kiválasztják a szolgáltatókat is;
  • +1. A mikrovállalkozások is az egyetemes energia szolgáltatás részeivé váltak.

Két programpont pedig marad 2025-re, az egyik az adminisztrációs terhek csökkentésére irányul, a másik pedig az uniós támogatásokat foglalja magába.

Kapcsolódó