Mit kell tudni az intézkedésről? Hogyan összegezné a hétfői bejelentést?

Még szeptember elején született egy bejelentés a Nemzetgazdasági Minisztériumban, hogy az öngondoskodás keretében a nyugdíjpénztárakban felhalmozott megtakarításokat egy évre 2025-ben lakhatási céllal fel lehet használni adómentesen. Hétfőn megtörtént, hogy ennek a törvénytervezetnek a társadalmi egyeztetése is megkezdődött. Mostanra már ismertek azok a tervezett részletszabályok, amik ezt a lehetőséget kivételesen és szigorúan a pénztártagok önkéntes döntése alapján 2025-ben megteremti az ilyen megtakarítással rendelkezőknek.

Kapcsolódó

Nem egyértelmű a minisztérium közleménye: most akkor általánosságban bármilyen hosszú távú megtakarítás felhasználható lakáscélra, vagy csak az önkéntes nyugdíjpénztárban tartandó összegek?

Nagyon jó kérdés, hiszen erről hosszas polémia folyt az elmúlt hetekben is. Bízom benne, hogy mostanra, akár a két héttel ezelőtti bejelentés kapcsán, akár a ma megjelent egyeztetésre kiadott törvénytervezetben látszik, hogy ez az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarításokat érinti. Most kizárólag az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások mobilizálására kerülhet sor, és csak 2025-ben.

A számítások szerint mekkora összeg csoportosulhat át az ingatlanpiacra?

Különböző piaci becsléseket ismerünk. Ezzel kapcsolatban pontos számokkal nem rendelkezik a minisztérium, de a piaci becslések, amelyek akár részletes adatfelmérésből, akár egyes nagy piaci szereplők saját becsléséből fakadnak, mindenképp egy 300-500 milliárdos nagyságrendű pénzáramlással számolnak az ingatlanpiacra.

Érdemes azt is elkülöníteni, hogy a közel egymillió, vagy némileg több mint egymillió pénztártag fele nem aktív. Nagyon sok olyan pénztártagról beszélünk, akiknek az elmúlt 30 évben volt ilyen megtakarításuk, amikor ők vagy a munkáltatójuk fizettek be a számlájukra, de ezt már évtizedek óta nem teszi meg. 

Ott állnak ezek a pénzek a számlákon. Semmiképp sem egy aktív öngondoskodásról beszélünk itt, ennek keretében befizetésekkel nem gazdagodnak.

Ha valaki úgy dönt, hogy átcsoportosítja a forrásokat, akkor azt pontosan mire költheti el?

Több lakhatási célt definiál a jogszabálytervezet. Lakhatási célként tekinthetjük a lakásfelújításokat. Az elmúlt években több olyan kormányzati program volt, ami ezt elég jól körbeírta és működtette.

Olyan lakásfelújítási, otthontámogatási programok voltak, amelyeken több százezer ingatlant érintően lezajlott, úgyhogy ez egy nagyon fontos felhasználási lehetőség. Leginkább azért, mert ahogy említettem, jó néhány olyan tag van, tagságnak körülbelül a fele, ahol egyébként nincs már aktív öngondoskodás. 

Az esetükben vélelmezhetően kisebb összegek vannak a számlákon, és a kisebb összegekből értelemszerűen sem új vagy használt lakás vásárlása, sem hitel kiváltása nem valószínűsíthető. Ezekben az esetekben fontos, hogy jellemzően felújítással, korszerűsítéssel jellemzett célok érdekében történhessen meg ennek a megtakarításnak a felhasználása.

Azonban ahogy említettem, vannak természetesen nagyobb átlagos megtakarítással rendelkező tagok, az ő esetükben értelemszerűen, mivel nincs felső korlátja a megtakarításból való pénzkivonásnak, ha a tag úgy dönt, hogy pont most fizeti vissza a hitelét, vagy pont most biztosítja az önrészt esetleg egy új lakás megvásárlásához, akkor erre is lehetősége van. Ezeket a célokat érdemes egymás mellett tekinteni, mert különböző típusú döntések állnak a háttérben.

A közleményben úgy fogalmazott a szaktárca, hogy a felújításnál “a meghatározott munkálatok, anyagok és eszközök” számolhatóak el. Ez egész pontosan mit takar? Erről van részletes tájékoztatás, hogy milyen típusú felújításra lehet fordítani? Tehát, hogy konkrét példát is mondjak: akár medenceépítésre is felhasználhatóak ezek a pénzek?

Konkrétan a medenceépítésre nem tudok válaszolni, de az erre vonatkozó jogszabálytervezet felsorolja a tételes listát. Nem véletlenül utaltam a pár évvel ezelőtt lezajlott otthonfelújítási programra, tehát az egyértelmű analógiát mutat. Amik akkor elszámolhatók voltak, azok most is elszámolhatóak lesznek. Tehát nem kellett kitalálni egy új gyakorlatot, hiszen a korábbi tökéletesen működött.

Kérem, annyit segítsen még, hogy beépíthető eszközök vásárlása, tehát például konyhabútor finanszírozható ebből?

Ahogy mondja, itt azt gondolom, hogy az a szó, hogy a beépíthetőség, fontos dolog. Tehát jellemzően olyan eszközök kerülnek ilyenkor számbavételre, amelyek biztosan ott is vannak és oda beépítésre is kerülnek. Ezekre már az elmúlt évek tapasztalatai alapján eléggé kifinomult eszközrendszer van, hogy olyanok ne kerüljenek az elszámolásba, amik egyébként onnan elmozdíthatóak, vagy bármilyen módon tovább értékesíthetőek. A cél egyértelműen a saját lakhatás minőségi fejlesztése, vagy az abba való invesztíció.

A nyugdíjmegtakarításoknál volt egy olyan elképzelés is, hogy ez az öngondoskodás része. Ezek szerint ez már nem prioritás?

Ez az ösztönzés továbbra is gyakorlatilag ott van, hiszen közismert, hogy az állam adójóváírással támogatja a nyugdíjcélú megtakarításokat, tehát ebben nincs változás. És ez egy korábban már említett rövid távú intézkedés, tehát csak a 2025-ös évet érinti, nyilvánvalóan összefüggésben azzal, hogy a kormányzat egyik gazdaságpolitikai célja a lakhatás minőségének javítása. Ez értelemszerűen kapcsolódik ahhoz az ismert trendhez, hogy a magyarok jelentős részének az öngondoskodás összeforr a saját lakás birtoklásával és az abba történő beruházásokkal. Azt gondolom, sokszor szokták mondani, hogy egy élet munkája egy megfelelő minőségű lakhatás egy saját lakásban.

Ez Magyarországon hatványozottabban igaz, hiszen európai szinten az egyik legmagasabb a saját tulajdonban lévő ingatlanok aránya, 91 százalék.

 Tehát ilyen szempontból öngondoskodásról beszélünk, csak ennek ez egy speciális formája.

Meddig lehet élni ezzel az intézkedéssel? Illetve van összeg szinten felső korlátja?

2025. január elsejétől december végéig lehet élni ezzel az intézkedéssel, és összegszerű korlát nincs. Átlagosan 2 millió forintos átlagvagyona van egy pénztártagnak, így jön ki a pénztárak egymillió tagjából és a kétmilliós átlagvagyonból az a 2000 milliárdnyi vagyon, amiből most gyakorlatilag az ingatlancélokra átirányítható az összeg. Ugyanakkor ez az átlag valójában óriási különbségeket takar.

Tehát biztos vannak olyan pénztártagok, akik már 30 éve megtakarítanak, és egyébként akár több tízmillió forintos megtakarításuk van, és biztos vannak olyanok, akik csak egy-két évig takarítottak meg az elmúlt harminc évben, és lehet, hogy csak pár százezer forint van a számláikon.

Pontosan ezért lehet többféle célra felhasználni ezeket a forrásokat. Fontos, hogy az évben csak háromszor lehet számlákat benyújtani. Tehát igazából, ha több kisebb célt akar valaki az év során megvalósítani, arra is van lehetősége.

Pontosan mit vár a kormány ettől intézkedéstől?

A várakozás mindenképp az, hogy egyébként az elmúlt évtizedekben is fókuszban lévő lakásprobléma, ami sokak számára egy idő után nyilván nem a saját lakás, hanem a családtagok lakásproblémáját jelenti, ilyen módon gyorsabban oldódhat meg. Az eddigi korlát, ami esetleg sokak számára azt jelentette, hogy nem tudott hozzáférni a nyugdíjpénztári megtakarításához, amit egyébként lehet, hogy pár év múlva egyébként is lakáscéllal használt volna föl, most oldódik.

A piaci becslések 300-500 milliárd forintról szólnak, ez a bent lévő vagyonnak a 15-25 százaléka. Valószínűleg azoknak az aránya, akik már nem aktív megtakarítók, tehát valamikor megtakarítottak, és egy kisebb számlaállományuk van, nagyobb arányban fognak élni ezzel. Hiszen akik folyamatosan megtakarítottak az elmúlt évtizedekben, és jelenleg is ezt teszik, azok valószínűleg nagyobb eséllyel akarják ezt a nyugdíj végéig csinálni.