Őszintén, ki számított arra, hogy egy aktuális Orbán-kormány törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlés elé „A nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületei körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről”? Pedig 2024. október 29-én ez is megtörtént. 

S tényleg nem értettük félre, az iromány szerint

Kapcsolódó

e törvény megalkotásának célja, hogy a nemek közötti egyensúly megteremtésére irányuló hatékony intézkedések bevezetése révén biztosítsa a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületeiben a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletét.

Egyébként a változtatásokat a nyilvánosan működő részvénytársaságokra kell alkalmazni, a javaslat hatálya a mikro-, kis és középvállalkozásokra nem terjed ki (van azoknak elég bajuk így is.)

A törvény létrehozza az alulreprezentált nem kodifikációs fogalmát, ami Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter megfogalmazása szerint azt jelenti, hogy

ez azon nem, amelynek százalékos aránya nem haladja meg a 49 százalékot a vezető testületi pozíciók számához viszonyítva.

A javaslatnak két számszerűsített célkitűzése van:

  1. Amennyiben a nyilvánosan működő részvénytársaságban kettős vezetőtestületi rendszer működik, úgy a nyilvánosan működő részvénytársaság megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a felügyelőbizottságban a pozíciók legalább 40 százalékát az alulreprezentált nem tagjai töltsék be.
  2. Amennyiben a nyilvánosan működő részvénytársaságban egységes vezetőtestületi rendszer működik, úgy a nyilvánosan működő részvénytársaság megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az igazgatótanács felügyeleti funkciót ellátó tagjai vonatkozásában a pozíciók legalább 40 százalékát az alulreprezentált nem tagjai töltsék be.

Nyilván, lehet alulreprezentált nem a férfi is, amennyiben egy vállalat vezetésében a nők vannak többségben.

A kérdés, milyen eszközökkel szűrjünk nők és férfiak között 2024-ben.

Erre is kitér a törvény természetesen:

A kiválasztási eljárás az egyes jelöltek szakképzettségének és szakmai tapasztalatának összehasonlító értékelésén alapul. Ennek érdekében a kiválasztási folyamat egésze – így a betöltendő pozíció leírásának elkészítése, az előválogatás fázisa, az előválogatott jelölteket tartalmazó lista létrehozásának fázisa, valamint a jelöltek körének összeállítása – során világos, semlegesen megfogalmazott és egyértelmű kritériumokat megkülönböztetésmentes módon kell alkalmazni. Ezek a kritériumok a kiválasztási folyamatot megelőzően a nyilvánosan működő részvénytársaság belső szabályzatában kerülnek megállapításra. (...) A jelöltek kiválasztásakor az alkalmasság, a kompetencia és a szakmai tapasztalat szempontjából azonos minősítéssel rendelkező jelöltek közül elsőbbséget élvez az adott vezetőtestületben alulreprezentált nemhez tartozó jelölt.

Kivéve abban az esetben, amikor a nyilvánosan működő részvénytársaság objektív értékelés keretében, nagyobb jogi súlyú okokra hivatkozva figyelembe veszi a másik nemhez tartozó jelölt sajátos helyzetét, amely megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul.

Erről egyébiránt jelenteni is kell, az érintett vállalat minden év június 30-ig információt szolgáltat a székhelye szerint illetékes cégbíróság és a Budapesti Értéktőzsde részére a nemek megoszlásáról, valamint a rögzített célkitűzés elérése érdekében hozott intézkedésekről. Ha nem éri el a törvényben rögzített arányt, akkor köteles indokolni és részletesen ismertetni azokat az intézkedéseket, amelyeket a célkitűzés elérése érdekében fogadott el, vagy tervez elfogadni.

A törvény 2024. december 28-án lép hatályba, az információ szolgáltatási kötelezettséget első alkalommal 2026. június 30-án kell teljesíteni.

Ha eddig azt hitték, hogy mindent láttak, akkor tévednek, mert tudjuk még fokozni, az indokolás ugyanis valóban meghozza a vállalatvezetők kedvét a módosításokhoz. 

A kultúráért és innovációért felelős minisztérium szerint a kormány törvényjavaslata a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről szóló, 2022. november 23-i (EU) 2022/2381
európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetéséhez szükséges szabályokat tartalmazza.

A javaslat brüsszeli elvárást rögzít, amelynek brüsszeli szemmel könnyű megfelelni, mivel Brüsszel egyszerre tagadja a biológiai nemeket és várja el a nemek közötti egyensúly megteremtését a legnagyobb cégeknél. Így a cégeknek az akcióterv megalkotásakor korlátlan lehetőségei vannak

- teszik hozzá. 

Egyébként ebben az esetben a magyar törvénykezés szigorúbb is, hiszen hazánkban papíron csak két nem van, így a cégeknek nincsenek korlátlan lehetőségei.

Nem közeledik a nők bére a férfiakéhoz, de már bátrabbak

Ha nem változik a jelenlegi ütem, akkor még több mint ötven évre lesz szükség ahhoz, hogy megszűnjön a nemek közötti bérszakadék az OECD országaiban – derül ki a PwC Women in Work mutató adataiból.