Most írtam alá

- ezzel vezette fel Orbán Viktor a Facebook-os bejelentést a nyugdíjemelésről. Mondván Európa-szerte tombol az energiaválság, amely ellen

Magyarország ársapkákkal és rezsicsökkentéssel védekezik

A miniszterelnök szerint a kormány méltó életet kíván biztosítani a nyugdíjasoknak és meg szerezné őrizni a nyugdíjak értékét. 

"De sikerült?"

A Magyar Szakszervezeti Szövetség már a múlt hét elején jelezte, hogy a tervezett 5,2 százalékos nyugdíjemelés elfogadhatatlan, helyette 15 százalékkal kellene emelni. Ezzel egyidejűleg a 160 ezer forint alatti nyugdíjból élőket egyösszegű 50 ezer forinttal kell kompenzálni. Zlati Róbert szakszervezeti elnök azért is tartotta indokoltnak és sürgetőnek, mert – mint emlékeztet – az Európai Unióban Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak, és ez, valamint 

a rezsi drasztikus drágulása a kisnyugdíjasok számára elviselhetetlen terhet jelent

Úgy fogalmazott: " Magyarország szégyene, hogy itt még mindig tízezrek tengődnek 28500 forintos nyugdíjminimumból, ami nemcsak embertelen, de totálisan ellentmond az alaptörvényben foglaltaknak is, amely kimondja: az állami nyugdíjak reálértékét biztosítani kell.

A magyar kormány mintha meghallotta volna a szakszervezet kérését vagy szembesült volna a realitásokkal: az 5,2 százalékos emelésből 15 százalékos lett. Ugyanakkor a most bejelentett nyugdíjkorrekció is csak egyfajta szépségtapasz. A KSH adatai szerint brutális mértékű a pénzromlás üteme: novemberben 22,5 százalék volt. A hazai infláció európai összehasonlításban is a legmagasabb. Ami viszont még súlyosabb - és ebben ugyancsak éllovasok vagyunk - az az élelmiszerárak emelkedése. 

"Ha úgy vannak a számok"

És akkor elérkeztünk a fő kormányzati célhoz, a nyugdíjak értékének megőrzéséhez: A 15 százalékos nyugdíjemeléssel a kormány nagyjából belövi azt a jövő évi inflációs célt, amit nagyjából szeretne látni. Nemrégiben maga a miniszterelnök "utasította" arra Varga Mihály pénzügyminisztert és Matolcsy György jegybankelnököt, hogy egyszámjegyűre csökkentsék jövőre a forint romlásának ütemét. Hogy mennyi is lesz ez valójában arról csak spekulálni lehet, mindenesetre nemrégiben épp az MNB elnöke beszélt arról, hogy a most 15-18 százalékosra előre jelzett éves magyar infláció lesz a legmagasabb az EU-ban. A kormány itt láthatólag kissé előre is menekült és a nyugdíjemeléssel nem várta meg a Magyar Nemzeti Bank soron következő prognózisát - rövidesen kiderül, hogy miért nem. 

Korábban már írtunk róla, hogyan nézett ki az idei nyugdíjemelési képlet. A mértéke 2022-ben három alkalommal is módosult, mivel az infláció miatt a kormány folyamatosan korrigálni kényszerült. A friss fejlemények alapján kormány januárban az utóbbi évek egyik legnagyobb nyugdíjemelését hajtja végre még akkor is, ha a 15 százalékos emelésben már benne lesz az idén elmaradt néhány százalékos korrekció, tehát ennél bizonyosan alacsonyabb pénzromlással számolnak Varga Mihály minisztériumában.

Követi a nyugdíj az inflációt - tisztes távolból

Az elemzők többség egyetért abban, hogy ennél azért magasabb lehet jövőre az éves infláció. A 15 százalékos pénzromlási ütem jelen helyzetben pedig a legoptimistább várakozás. A 13-14 százalékos pedig egyelőre lehetetlen küldetésnek tűnik. Ahogy arról már a cikkünk eléjén is szó volt: az talán mindenki számára evidens, hogy a nyugdíjasok fogyasztási kosarában az élelmiszerek, az orvosságok valamint az energia sokkal nagyobb arányban szerepelnek. Magyarán a járandóságuk sokkal nagyobb részét kénytelenek ilyen termékekre költeni, mint az aktív munkavállalók. Márpedig épp ezeknek az ára lőtt ki brutális mértékben és pontosan ezért beszélhetünk nyugdíjas inflációról ami év végére a 25 százalékot is túllépte.

Az KSH adatai szerint míg a fogyasztói árak átlagosan  a korábban említett 22,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az élelmiszerek ára 43,8 százalékkal emelkedett. A tojás ára több mint duplájára nőtt, a száraztészta 77,3 százalékkal került többe, a kenyér majdnem 82 százalékkal, a tejtermékek 79 százalékkal emelkedett, a sajt pedig gyakorlatilag luxustermékké vált. 

Ami tény: a jövő évi nyugdíjak akár 51 százalékkal is meghaladhatják a 2020-ban kapott juttatásokat, amennyiben nem csak az alapnyugdíjat, hanem minden egyéb elemet is figyelembe veszünk.

Mire is lesz ez elég?

A friss bejelentés alapján ez azt jelenti, hogy havi közel 27 ezer forinttal nőhet majd az ellátás összege. A miniszterelnöki bejelentés után az átlagnyugdíj valóban elérheti a 200 ezres szintet. Mielőtt azonban bárkinél a "mediterrán tengerpartokon dőzsölő nyugdíjasok" képe kerülne elő, érdemes emlékeztetni: Magyarországon több százezren kapnak havi 100 ezer forintnál is kevesebb nyugdíjat. Az úgynevezett mediánnyugdíj pedig továbbra is igencsak messze van még ettől a kétszázezres összegtől: ez ugyanis 165 ezer forint körül lehet majd 2023-ban.