Döntő szempont az, hogy a megbízásos jogviszony a társadalombiztosítás területén biztosítási jogviszonynak minősül-e, vagy sem, érinti-e járulékfizetés, vagy nem - olvasható az Adó.hu portálon.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény alapján biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a (külön) törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
A nyugdíjtörvény szerint a biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták. A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.
A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-től lehet - egykori okirati bizonyíték alapján - szolgálati időként figyelembe venni. A megbízásos jogviszony időtartama tehát, ha a megbízott a megbízási díj nagyságrendjére tekintettel a fentiek szerint biztosítottnak minősül,
nyugdíjra jogosító szolgálati időt jelent.
Igen gyakori, hogy a megbízásos jogviszonyban lévő személy egyidejűleg más biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) is áll, ez alatt az időszak alatt a szolgálati idő természetesen csak egyszeresen kerülhet figyelembe vételre, ilyen esetben ugyanerre az időszakra a megbízási jogviszony alapján szolgálati idő szerzése már nem történik, de a járulék köteles megbízási díj összege a nyugellátás összegénél figyelembe vételre kerül.
A megbízási jogviszony adategyeztetési eljárásban is egyeztetésre kerül, a szolgálati időről szóló kimutatásban külön rovatban szerepelnek ezek az információk.
Hogyan számít be a megbízási díj a nyugdíj összegébe?
Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett). a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.
Keresetként figyelembe kell venni a biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék alapot képező keresetet, jövedelmet. A járulék alapul szolgáló megbízási díj a nyugdíj összegénél tehát figyelembe vételre kerül, az beszámít a nyugdíjba.
Nyugdíj melletti keresőtevékenység megbízási jogviszony keretében
Igen gyakori, hogy a nyugdíjba vonult személy nyugdíja mellett ismét dolgozik, sokszor megbízási szerződés alapján.
A megbízási díj 2019-ben és 2020. első félévében is nyugdíjjárulék alapul szolgáló jövedelem maradt, ezért a nyugdíj melletti keresőtevékenységnél azt figyelembe kellett venni akár a 0,5 százalékos nyugdíjnövelésnél, akár a korhatár alatti kereseti korlátozásnál.
A nyugdíj melletti kereső tevékenységnél a nők 40 év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíja mellett a nyugdíj korhatár betöltéséig évente csak a minimálbér tizennyolcszoros összegéig lehetett nyugdíj járulék köteles keresőtevékenységet folytatni, ebbe a keretösszegbe a nyugdíjjárulék alapul szolgáló kereset számított bele, így a megbízási díj is.
Az újTbj. szerint 2020. július 1-jétől a nyugdíjjárulék-mentesség kiterjed a saját jogú nyugdíj mellett folytatott valamennyi keresőtevékenységre, így a megbízási szerződés alapján végzett munkára is. Mivel nincs járulékfizetési kötelezettség, nincs kereseti korlátozás a nyugdíj melletti megbízási díjra nézve sem.
További részletek az Adó.hu-n.