A kormány, elsősorban a munkaerőhiányos területeken ösztönözni kívánja a nyugdíjasok foglalkoztatását, ezért a foglalkoztatásukat lényegében adómentessé tette, a munkáltatóknak az öregségi nyugdíjat elért dolgozók után csak szja-t kell fizetniük. Az ötletet korábban több kutatás is felvetette, így az HSBC Group tavalyi vizsgálata például kimutatta, hogy a munkavállalók általános teljesítőképessége 65 éves korukban (tehát nyugdíjjogosultságuk idején) csak 5 százalékkal kevesebb, mint fénykorukban, a 45-50 éves koruk tájékán.

A Nexon szerint nagyfokú pazarlásnak tekinthető, ha a 95 százalékos produktivitással rendelkező munkavállalók tömegesen kivonulnak a munkaerőpiacról.

A társadalombiztosítás jelenlegi szabályai szerint a keresőtevékenységet folytató személy biztosítottnak minősül, így keresetéből, jövedelméből nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot fizet. A nyugdíj folyósítása mellett munkát végzők esetében már eddig sem kellett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot fizetni, de ők is biztosítottnak minősültek. A biztosítottaknak a járulékfizetés fejében a természetbeni egészségügyi szolgáltatáson túl, pénzbeli ellátás, szolgálati idő is jár. Jövőre viszont azáltal, hogy csak a 15 százalékos szja kerül levonásra, a nyugdíjas munkavállalók esetében 14 százalékkal kevesebb kerül levonásra a bruttó bérből, tehát a nyugdíjas munkavállaló nettó jövedelme magasabb lesz.

Viszont a bér után nem jár a munkabérük után 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelést, és baleseti ellátásokra, így baleseti táppénzre sem szereznek a jövőben jogosultságot.

A munkaviszonytól eltérő kereseti formáknál - például megbízási szerződés estében - azonban továbbra is fennáll a biztosítási-, így a járulékfizetési kötelezettség, és az ellátásokra való jogosultság, valamint jár utána a 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelés is.

Előnyös az a jövőbeni új gyakorlat is, hogy a - közszféra kivételével - nem kell megszüntetni a munkaviszonyt a nyugdíj megállapításhoz, amely amúgy is ellentmondásos volt, és rengeteg adminisztrációt rótt a munkaadóra és munkavállalóra egyaránt. A változások következtében sok teendő hárul a foglalkoztatóra is, mert például le kell zárni a biztosítási jogviszonyt, és a nyugdíjas munkavállalónak ki kell adni a "TB-kiskönyvet", mivel január 1-jétől nyugdíjasnak minősülő személy nem lesz biztosított - emeli ki a Nexon közleményében.

A nyugdíjasok adózásában más változások is jönnek, ahogy arról korábban hosszabb cikkünk jelent meg.