Már el lehet dönteni, hogy mikortól kérjük az öregségi nyugdíjat – hívja fel a figyelmet az Adó Online.

Csakhogy nem könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük a nyugdíj megállapítását. A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíj korhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Ezek között az egyik 

FONTOS TÉNYEZŐ A NYUGDÍJ ÖSSZEGÉNEK NAGYSÁGRENDJE LEHET, AMELY ELTÉRÉST MUTATHAT ABBÓL A SZEMPONTBÓL, HOGY MELYIK ÉVBEN TÖRTÉNIK A NYUGDÍJBA VONULÁS.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. 2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.

Öregségi nyugdíj korhatárok

 

  • Aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.
  • 2024-ben az 1959-ben született személyek töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet.

Szolgálati idő

Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíj korhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. De eben az esetben lehetőség szerint még ne kérjük a nyugdíjat, törekedjünk a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő megszerzésére.

2018. JÚLIUS 26-TÓL MIND A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY FENNTARTÁSA MELLETT, MIND MEGSZÜNTETÉSÉVEL IGÉNYELHETŐ AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ.

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

A dilemma

A különbség az időpontok között a következő: ha 2023-ban vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2023. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2024. évi januári nyugdíjemelésben (6%), és a tizenharmadik havi nyugdíj 2024-ben esedékes összegében.

Ha 2024-től történik a nyugdíjba vonulás, a 2024. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2025-ben részesülünk. 2025-ben lehet első ízben megkapni a tizenharmadik havi nyugdíjat is.

A 2024. évi nyugdíj számítási szabályokban új lesz az úgynevezett valorizációs szorzószámok meghatározása, ami a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

EZEK AZ ÉVENTE MEGHATÁROZOTT SZORZÓK JELENTŐS MÉRTÉKBEN HATNAK A NYUGDÍJ ÖSSZEGÉRE.

A valorizációs szorzószámok idei közzététele már megtörtént, így arra is pontosan lehet már válaszolni, hogy mennyi lesz a 2024-ben megállapított nyugdíj összege.