Rövidesen nyakunkon a karácsony, és az ünnepi szezonban a magyarok széles rétegeire jellemző gyakorlat, hogy ilyenkor jóval többet költenek, mint az év más időszakában. Ez a felélénküléssel járó fogyasztási plusz a nyugdíjasok esetében is érvényes, ám nem mindegy, hogy az ajándékokon túl egyáltalán a bevásárolandó termékek, illetve maga a nyugdíjas kosár milyen árváltozáson ment keresztül az utóbbi időben.
Az átlagtól eltérően az idősebb korosztály képviselői hagyományosan jóval nagyobb arányban költenek alapvető élelmiszerre, gyógyszerre és rezsire, miközben tartós fogyasztási cikkeket ritkábban vásárolnak. Szeszes italokra, dohányárukra és ruhákra szintén kevésbé fordítanak pénzt, mint az átlag magyar fogyasztó. Az eltérésből adódóan a nyugdíjas fogyasztói kosár tehát külön elemzést igényel.
Ennek tartalma a leghangsúlyosabban, csaknem harmadrészt az élelmiszerekből áll.
Arányosan ezt követik a szolgáltatások, az egyéb termékek és a háztartási energia.
Drasztikusan feljebb szöktek a fogyasztói árak
Az állami statisztikai hivatal nemrégiben adta közre a múlt havi általános inflációs adatsort, amely szerint az elmúlt egy évben a liszt ára, az utóbbi egy hónapban pedig a tojásé emelkedett a legnagyobb mértékben. A KSH gyorstájékoztatója szerint novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal szárnyalták túl az egy évvel korábbiakat, az előző havi szintet pedig 0,5 százalékkal haladták meg. Részletek.Következésképp a mostanság sem enyhülő élelmiszer-infláció rányomja bélyegét a nyugdíjak reálértékére. Azaz hiába követi az átlag infláció szintjét évről évre az ellátás összege, annak tényleges vásárlóereje mégis zsugorodhat, főleg úgy, ha az átlagbér még le is körözi a növekedés ütemét. Bár az állam az arra jogosultaknak 13. havi nyugdíjat is folyósít, de a kisnyugdíjasoknak, a szegénységi küszöb környékén és az alatt élőknek ez sok esetben sovány vigaszt jelent.
Miután ez a probléma félmillió embert érint, a nyugdíjas érdekképviseletek küzdenek azért, hogy az ünnepekre legalább a legrászorultabbaknak jusson valamennyi többletpénz. A Nyugdíjas Parlament azt javasolja, a 140 ezer forintból, vagy annál kevesebb havi ellátásból élő idősek kapjanak 40 ezer forint összegű, egyszeri juttatást karácsonyra. Korábban egyébiránt kaptak nyugdíjprémiumot, ám ez idén elmarad. Egyes szakértői hangok úgy látják, reformra szorulna a nyugdíjemelési eljárás Magyarországon.
Drámai évek után kordában tartott drágulás
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyugdíjas fogyasztóiár-indexe nyomán
most azt vesszük sorra, hogy az elmúlt években milyen ívet írtak le a nyugdíjas kosár egészét övező árváltozások.
Hogyha havi alapon szemléljük a szépkorúakra szabott fogyasztási kategória adatsorát, akkor látható, hogy egyik hónapról a másikra nem annyira látszik megterhelőnek a drágulás mértéke. Az áremelkedés néhány százalékosra rúg, sőt, olykor még néhány ezreléknyi csökkenés is tetten érhető. A legmagasabb árnövekedés 2022 augusztustól szeptemberig következett be, amikor is 5,5 százalékkal lódult meg a nyugdíjas fogyasztóiár-index – leginkább az energiaárak igen komoly, közel 60 százalékos emelkedése folytán. A legnagyobb árcsökkenés ideje pedig legutóbb – egyfajta karácsonyi ajándékként – épp tavaly decemberre esett, ekkor novemberhez képest 0,3 százalékkal estek vissza az árak átlagosan a nyugdíjas kosáron belül.
Ha pedig éves összevetésben vizsgálódunk, akkor kirajzolódik, hogy hosszabb távon mégsem annyira rózsás a helyzet a nyugdíjban részesülők mércéjével. Az előző év azonos időszakához mérten
az érintettek tavaly januárban szenvedték el a legdrasztikusabb drágulást, átlagosan 27,4 százalékkal ugrottak meg a nyugdíjas fogyasztói árak.
Meg kell jegyezni, hogy a KSH adatai szerint ez nem azonnal, hanem fokozatosan következett be. De vélhetően a megélhetési költségekben számottevő változást hozott már a 2022 májusi kétszámjegyű, 10,7 százalékos emelkedés is, ami hónapról hónapra tovább nőtt, míg csökkenésnek nem indult. 2023 végéig, decemberig egészen 5,3 százalékig szelídült a nyugdíjas infláció.
Olvasattól függ, hogyan értékeljük az adatokat
Az idei évben már valamennyi hónapban a korábbi években tapasztaltnál alacsonyabb, tartósan egyszámjegyű szintet ütött meg a nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztóiár-index éves alapon.
A még le nem zárult december hónaptól eltekintve
2024-ben az alábbi százalékos változások jellemezték a nyugdíjasok fogyasztói kosarát (2023 azonos hónapjához viszonyítva):
- január: 3,9
- február: 3,6
- március: 3,6
- április: 3,7
- május: 3,9
- június: 3,6
- július: 4,1
- augusztus: 3,6
- szeptember: 3,2
- október: 3,2
- november: 3,7
Ahogyan az a fenti számokból kitűnik, idén a legdrágább hónapnak a július bizonyult 4,1 százalékkal, míg a legkevésbé fájó drágulást a szeptemberi és októberi 3,2 százalékos arány jelentette. Ez alapján kisebb szórásnak lehettünk tanúi, noha átlagosan olcsóbb időszak sem köszöntött be. Mindenesetre az elmúlt pár év hazai inflációs csúcsainak tükrében elfogadhatóbbnak tűnik a felvázolt kép.
Ha azonban mindezt úgy is kontextusba helyezzük, hogy a nyugdíjazott réteg tagjai jövőre a vártnál visszafogottabb emelésben részesülnek, akkor már aligha lehet ok túl sok örömre – feltéve, ha reálnyugdíjuknak megfelelően kívánnak vásárolni. 2025. január elsejétől ugyanis ezen járandóságok és a nyugdíjszerű ellátások 3,2 százalékkal nőnek, miután a jövő évi költségvetési törvényben 3,2 százalékos mértékű inflációs előrejelzést várnak.