„Úgy tűnik, a lakosság az emelkedő béréből nem extrán fogyaszt, hanem egyrészt a lakáshitel önerejére gyűjt, másrészt törlesztőrészletre költ. A megállapítás egyértelmű: a lakosságnak a lakhatási kérdések, a lakhatás biztonsága fontosabb, mint akár a magasabb élelmiszer-fogyasztás. A lakhatás fontosabb, mint a fogyasztás helyreállítása” – ezt még augusztus derekán nyilatkozta az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Az akkori kijelentéseinek megfelelően most hétfőn a gazdasági tárca bejelentette, hogy a kitűzött gazdasági növekedés érdekében a kormány három kulcsterületre összpontosít:

Kapcsolódó

  • a megfizethető lakhatásra;
  • a gazdasági növekedésen alapuló gyors béremelkedés biztosítására;
  • valamint a méretugrás elősegítésére a kis- és közepes vállalkozásoknál.

„Ezért a kormány megszünteti a bürokratikus akadályokat annak útjából, hogy saját döntésük szerint, önkéntes alapon az emberek lakhatásuk megteremtésére használhassák fel a megtakarításaikat" – mondta szintén Nagy Márton. 

Mutatjuk a részleteket

Ennek megfelelően az egyik intézkedési tervet is bejelentették: jövőre adómentesen, lakáscélokra, lakáshoz kapcsolódóan eszközölendő felújításokhoz is felhasználható lesz az önkéntes nyugdíjpénztárakban az eddigiekben a saját és a munkaáltató befizetésekből, valamit az ezeken elért hozamokból és állami adó-jóváírásból felhalmozódott megtakarítás.

A Nemzetgazdasági Minisztérium számítása szerint önkéntes alapon több mint 1 millió pénztártag és családja részére nyílhat meg annak lehetősége, hogy átlagosan személyenként több mint 2 milliós számlaállománya terhére lakáscéllal felhasználja megtakarítása akár teljes részét is. Az intézkedéssel kapcsolatos társadalmi egyeztetés október 14-én már kezdetét is vette.

A tervezet szerint a megtakarítások felhasználására az alábbiak szerint lesz lehetőség:

  1. a megtakarítások lakáscélú felhasználása opcionális lehetőség, azaz arról az érintett saját belátása szerint, szabad választása alapján dönthet;

  2. a megtakarítások felhasználására az érintetteknek jövőre átmenetileg, egy éves időtartamban van lehetőségük;

  3.  a lakáscélú felhasználás ebben az egy évben adómentesen vehető igénybe.

Fontos kiemelni, a javaslat lakáscélnak tekinti a hitelintézeti törvényben meghatározott lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztésének, illetve önrészének támogatását, valamint a Magyarország területén fekvő lakások korszerűsítésének, felújításának támogatását.

A lakáscélú felhasználhatóság feltétele, hogy a lakás a pénztártag, házastársa vagy gyermeke legalább részleges tulajdonában álljon, illetve a hitelszerződés ilyen ingatlan megszerzését célozza.

A szakértőket megosztja az intézkedés

A számítások szerint a nyugdíjpénztárakban 2000 milliárd forintnyi megtakarítás áll.

„A probléma egyrészt az, hogy drágák a lakások, másrészt akiknek magas összeg áll rendelkezésre a nyugdíjpénztárukban, feltehetően közel állnak már a nyugdíjhoz, tehát ők nem fogják kivenni a pénzüket”

– mondta Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője az Economx-nak.

Itt fontos egy kitérőt tenni, hiszen a legfrissebb elemzések szerint tovább gyorsult a lakásdrágulás szeptemberben, ráadásul az államkötvényekből és nyugdíj-megtakarításokból származó 1000 milliárdos nagyságrendű pénzeső 2025-ben főként Budapest és a nagyvárosok ingatlanpiacain csapódhat le. Így pedig az ingatlanpiaci szakértők szerint jövőre árrobbanás jöhet.

Az ingatlan.com adatai szerint az áremelkedés éves ütemében az országon belül ötszörös különbség látszik a különböző régiók között. Az elemzés szerint éves összevetésben 6,7 százalékos áremelkedés következett be országosan, Budapesten pedig 9,1 százalékkal nőttek az árak. A szakértők szerint az éves lakáspiaci forgalom harmadának-negyedének megfelelő 1000 milliárdos extra pénzeső főként a nagyvárosokban csapódhat le.

Gergely Péter szerint a másik csoport, akik fiatalabbak, és elindítottak vagy a munkáltatóik kezdeményeztek nyugdíjmegtakarítást, jellemzően alacsony az így félretett pénzük, ezért ez a kormányzati intézkedés nem igazán nagy segítség a lakásvásárlásban, illetve a felújításban. Fontos kiemelni, hogy a 0,5-1 millió forintos megtakarítások átcsoportosításánál nagyon fontos lesz az adminisztráció. Bürokratikus eljárás esetén az állampolgárok kihátrálhatnak a lehetőség elől.

Továbbá az önkéntes nyugdíjpénztárakkal jellemzően alacsony létszámban foglalkoznak a bankoknál, „így nagy kérdés, hogy ki végzi majd tényleges el az adminisztrációt” – összegezte a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Gergely Péter szerint arra valóban jó lehetőség az intézkedés, hogy a lakáshiteleket előtörlesszék, azonban az a hatás, hogy így a nemzetgazdaságba pénz érkezik és fellendülését eredményez, az nem jelenthető ki.

Ha az intézkedés lehetővé tenné, hogy ebből az összegből a lakásba berendezést, illetve eszközberuházást is lehetne finanszírozni, akkor az alacsony adminisztráció mellett ténylegesen fűtené a gazdaságot, és végül az áfabevételek növelését eredményezné.

Kész, eldőlt: hozzányúl a kormány a nyugdíj-megtakarítási szabályokhoz, mutatjuk a tudnivalókat

2025-ben adómentesen, lakáscélokra, és felújításokhoz is felhasználható lehet az önkéntes nyugdíjpénztárakban tartott megtarkítás.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.