Az OECD legfrissebb adatai szerint 2024 februárjára a magyar lakosság 20 százaléka lett 65 évesnél idősebb, ugyanakkor a 15 év alattiak aránya mindössze 14,4 százalék.

Az áprilisban közzétett jelentés szerint az OECD tagországok átlaga a társadalmi reprodukciót illetően pozitívabb arányú.

Az OTP közleménye szerint ugyanakkor nem egyedüli országként küzd hazánk az alacsony születésszámmal és az elöregedéssel, ami miatt több országban is napirenden van a nyugdíjrendszer átalakítása. Az elmúlt 13 évben megháromszorozódott a 65 év feletti munkavállalók száma.

A KSH legfrissebb adatai alapján 2023-ban 114,7 ezer dolgozó volt 65 és 74 év közötti, ami az érintett korosztály 10,1 százalékát jelenti. Ugyanez az arány 2010-ben még 3,3 százalék volt.

Az OTP Nyugdíjpénztár szakértői szerint 2023 második felében már csupán 39 év volt az átlagéletkora azoknak, akik beléptek a nyugdíjpénztárba.

Nyugdíj vagy egészség? Kénytelen a magyar választani

A jegybank új jelentése rámutat, hogy 2023 a korrekció éve volt a biztosítói és pénztári szektorban. Egyre többen döntenek úgy, hogy kevesebb készpénzt tartanak, inkább hosszú távú megtakarításba helyezik a vagyonukat. A statisztikából úgy tűnik, a magyaroknak dönteniük kell, inkább az egészségükre vagy a nyugdíjas éveikre költenek. Az MNB nyugdíj- és egészségreformot szorgalmaz.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább→