Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértői kedden reggel egy sajtóreggeli keretében ismertették a magyar gazdaság 2025-ös kilátásait. Az eseményen többek között bemutatásra került, hogy milyen realitása van a kormányzat 3 százalék feletti GDP-növekedési várakozásainak, és hogy milyen folyamatok szükségesek ahhoz, hogy ez teljesüljön.

Nem fenyeget a recesszió réme

Pásztor Szabolcs kutatási igazgató emlékeztetett, a tavalyi év végén kiderült, hogy Magyarország kikerült a technikai recesszióból, negyedéves alapon 0,5 százalékkal tudott növekedni a GDP, így alapvetően pozitív várakozásokkal tekinthetünk a 2025-ös gazdasági év elé.

Kapcsolódó

A kormány 3,4 százalékos GDP-növekedéssel tervez, miközben a legpesszimistább jóslat szerint is 1,8 százalékos (Európai Bizottság előrejelzése) lehet a növekedés.

Ez utóbbi mögött a legrosszabb forgatókönyv áll, miszerint Németországban továbbra is visszaesik az ipari termelés, recesszióban marad Európa legnagyobb gazdasága, elhúzódik az orosz-ukrán háború, illetve rosszul alakulnak a külső gazdasági körülmények. 

Azt azonban kiemelte a kutatási igazgató, hogy az ipari teljesítmény továbbra sem tudott hozzájárulni a gazdaság bővüléséhez, de például a szolgáltatások vagy a turizmus területén kimondóan üdítő előrelépés történt. Rekordot döntött a budapesti repülőtér nemcsak az előző évhez, hanem a Covid előtti utolsó évhez képest is.

A vendégéjszakák száma is látványosan növekedett Magyarországon a belföldi, illetve a külföldi vendégek esetén is, többek között ennek is köszönhetően az adóbevételek tekintetében 10 százalék hozzájárulást képvisel már a turisztikai szektor, de az is fontos eredmény, hogy egyre nagyobb a részaránya a GDP-ben is.

Ezektől várja a gazdaság felpörgetését a kormány

Elindult a Demján Sándor program 1410 milliárd forinttal. Pásztor Szabolcs szerint azt érdemes kiemelni, hogy a fogyasztás már sokadik hónapja emelkedik Magyarországon, és a lakossági percepciók is egyre jobbak, azonban a KKV-k területén volt még teendő.

A 2023-as és a 2024-es évben a beruházási ütemek visszaestek, ezt kívánja megfordítani a kormányzat, a legjobb forgatókönyv szerint pedig akár még a pozitív tartományba is emelni.

Fontos kiemelni azt is, hogy komoly kamatkifizetések történnek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024 nyarán készített felmérése szerint pedig ezeknek a kifizetéseknek a 35-40 százaléka fogyasztásra kerül majd, ami tudja majd hajtani a gazdasági növekedést.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Lényeges elem még a családi adókedvezmény 50 százalékos emelése is, itt célzottan az életszínvonalat, illetve a vásárlóerőt kívánja növelni a kormányzat 2025-ben, illetve 2026-ban is. Ennek kapcsán még fontos elem a munkáshitel, amelynél a potenciális 1200 milliárd forintot vélhetően nem fogjuk elérni, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 500 milliárd forinttal számol. Nagyon fontos a minimálbér (9 százalék), illetve a garantált bérminimum emelése (7 százalék), ez is egyre inkább érezteti majd a hatását.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint 2023-ban, illetve 2024-ben is rekordot döntött a Magyarországra érkező külföldi tőkebefektetések nagysága, bőven 10 milliárd euró felett érkezett külföldi tőke hazánkba.

2025-ben ráadásul elindulnak a nagy gyárak (BMW, CATL, BYD), az MNB is kiemelte, hogy ezek hatása a GDP tekintetében szemmel látható lehet. 

Az előzetes becslések szerint 0,6 százalékos lehet ez a hatás.

Tetőzés közelében a munkaerőpiac

Erdélyi Dóra, az Oeconomus senior elemzője a munkaerőpiac helyzetéről árult el részleteket. Ezek alapján az látszik, hogy a munkaerőpiac erős lábát képezi a magyar gazdaságnak, és az előrejelzések szerint ez továbbra is így maradhat.

A foglalkoztatottságot tekintve egy tetőzés közeli állapot állt be, megközelítettük a teljes foglalkoztatásnak az állapotát, nagyjából 4,7 millióan dolgoztak.

A munkanélküliségi ráta egy kis mértékben emelkedett a tavalyi évben, ennek két alapvető oka volt. Egyrészt az inaktív státuszból többen kezdtek el munkát keresni az elmúlt évek során, tehát akik korábban nem akartak vagy nem tudtak dolgozni, azok az elmúlt évek során aktívan beléptek a munkaerőpiacra. Emellett a tavalyi évnek a gazdasági lassulása is idővel átgyűrűzik a munkaerőpiacra, bár itt a ragadósság elve érvényesült, tehát csak nagyon lassan fejti ki hatását.

Előretekintve is pozitív a kép, az előrejelzések alapján a munkanélküliségi ráta mérséklődhet az idei évben. 

Tavaly 4,5 százalék körül mozoghatott, 2025-ben 4,1 és 4,5 százalék közé teszik a várható munkanélküliségi rátát.

Az elemző szerint a leginkább korlátozó tényező az előttünk álló években, évtizedekben a munkaerőhiány lesz, aminek az elsődleges oka a társadalomnak az elöregedése.

Pásztor Szabolcs ehhez hozzátette, hogy 2024-ben a munkavállalók 80 százalékának emelkedett a bére. Lényeges, hogy a 6., illetve a 7. decilisben volt a legnagyobb arányú a bővülés, majdnem 17 százalékos, nem pedig a 10. decilisben, ahol 10 százalék környékén mozgott, valamint szemmel látható volt az alsóbb decilisekben is a bővülés. 

Mindez a fogyasztás miatt kiemelten lényeges, amely a GDP növekedésének egyik kulcseleme, mivel a GDP-nek nagyjából az 50 százalékát a fogyasztás adja Magyarországon.

Ez a magyarázata a friss inflációs adatnak

2024-ben két minimálisan kiugró hónapot kivéve 4 százalék alatt járt az árnövekedésnek az üteme, összességében 3,7 százalékkal emelkedtek az árak. A tavalyi év első felében inkább a szolgáltatási szektor húzta az inflációt, ezt is sikerült az év második felében letörni.

Erdélyi Dóra a frissen megjelent januári inflációs adatokat úgy kommentálta, hogy az akár kiugrónak is mondható, de több szempontot is érdemes ezzel kapcsolatban figyelembe venni.

Egyrészt minden év januárjában magasabb az infláció, mivel akkor árazzák át a szolgáltatási szektorban az árakat és a szolgáltatásokat, ekkor lépnek életbe az esetleges adóemelések, az adminisztratív terhek növekedése.

Másrészt a KSH is ilyenkor frissíti a módszertanát, más súlyokkal kerülnek bele a különféle termékkörök, az élelmiszeráraknak a súlyát növelték a fogyasztói kosáron belül, ez is egy kicsit jobban megtolta az inflációt.

Ennek megfelelően várható volt egy lokális csúcs januárban, innentől kezdve a bázishatásokból eredően is a következő hónapokban már lassulni fog az infláció. 

Várhatóan 4 százalék alá fog megérkezni a tavaszi hónapokra.

Berendelték az üzletláncok képviselőit, a kormány nem zárkózik el az árstoptól

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a keddi inflációs adatok alapján kiemelte: elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, különösen az alapvető élelmiszerek, így például a tej és a tojás esetében.