Nagyjából másfél éve döntötte el a Budapesti Értéktőzsde vezetősége, hogy tovább szeretné erősíteni a kibocsátási aktivitást, így a cél az volt, hogy ne csak új cégek jelenjenek meg a pesti parketten, hanem a jelenlévők is aktívabban használják a lehetőségeket - mondta Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnök-vezérigazgatója, a Napi.hu "Lesz-e újabb aranykor a magyar tőzsdén?" elnevezésű konferenciáján.

Végh a mostani időszak kihívásai közül kiemelte a BÉT kkv-programját, hogy minél több közepes méretű cég meg tudjon jelenni a pesti tőzsdén. Ennek megfelelően fut egy mentoringprogram, amely abban segít, hogy a cégvezetők termékként tekintsenek a vállalatukra, így is megkönnyítve az értékesítést, de foglalkoznak vállalatirányítással, adatkezeléssel, vállalati stratégiával, és compliance-szel is. Nemzetközi színvonalú know how-t adunk, amit segít az is, hogy részben Londonban zajlik képzés, így a mentoring programban résztvevő cégek egy nemzetközi network részévé is válnak - mondta Végh.

Azok a középvállalatok, amelyeknek tőkére van szükségük a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alaphoz (NTA) fordulhatnak, amely egy kormánydöntésnek köszönhetően 20 milliárd forinttal indul. Ezzel kapcsolatban Végh elmondta, hogy az elmúlt időszakban elkészültek az induláshoz szükséges dokumentumok, most az alapkezelő kiválasztása zajlik, ám a harmadik negyedévben már várhatóan teljesen felállhat a szervezet. A befektetési időszak 2022-ig, a vagyonkezelési időszak pedig 2029-ig tart, a fő cél pedig a tőzsdei vállalatok számának növelése, illetve a már ott lévő vállalkozások fejlesztése.

Az alap kisebbségi tulajdonrészt vásárol majd a tőzsde iránt érdeklő cégekben, várhatóan évente 4-8 befektetést fognak végrehajtani. Végh optimista volt az NTA-val kapcsolatban, hiszen mint mondta, százas nagyságrendben vannak olyan cégek, akik valóban érettek a tőkepiaci megjelenésre és az új szolgáltatások segítségével meg is jelenhetnek ott.

Vannak érdeklődők

Az elmúlt másfél év tapasztalata szerint bár kevés a megvalósult tranzakció, de aktív az érdeklődés a BÉT kkv-programja iránt - mondta Svoób Ágnes, az Equilor Befektetési Zrt. corporate finance üzletágának vezetője a Napi.hu Lesz-e újabb aranykor a magyar tőzsdén? elnevezésű konferenciáján. Véleménye szerint ez normális, hiszen egy a tőzsdére lépés hosszú folyamat, főleg egy kkv esetében.
Az egyik legfontosabb kérdés, az IPO-n gondolkodó kkv-knak, hogy mekkora méret szükséges a tőzsdére lépéshez. Ez azon is múlik, milyen kategóriában (prémium vagy standard) akar valaki megjelenni, de nagyjából azt lehet látni a múltbeli tranzakciókból, hogy nagy a szórás a vállalatok között. Elsősorban az eredményesség a lényeg, nem az árbevétel - vélte Svoób.

Az sem mindegy persze, hogy ki lehet egy kkv befektetője. Amennyiben a BÉT-en lévő papírok jelenlegi állapotát nézzük, úgy azt látjuk, hogy a papírok 65,97 százaléka külföldiek kezében van, 9,78 százalék a nem pénzügyi vállalatok 9,78, a pénzügyi vállalatok 5,24, az államháztartás 13,3, míg a háztartások 5,7 százalékkal rendelkeztek.

A lakossági befektetők magas részaránya kedvező a kkv-k számára, hiszen rájuk számíthatnak a leginkább - mondta Svoób. Ekkor felmerülhet a kérdés, hogy a kisbefektetők mennyire akarnak beleszólni a működésbe. Az Equilor szakértője szerint, amíg "rendben mennek" a cég dolgai, addig várhatóan nem lesz semmilyen probléma, ám gondok esetén várhatóan több beleszólást akarnak majd elérni. A befektetők természetesen azokat a papírokat preferálják, amelyek osztalékot is fizetnek, hiszen egyfajta kötvényhelyettesítésben gondolkodnak az ilyen befektetések során.

"Az IPO elsődleges célja a tőkebevonás volt, azóta megfelelnek az elvárásoknak az események. Amennyiben egy dolgot kellene kiemelni, akkor van egy bizonyos nyomás a befektetők részéről, ez azonban inkább pozitívum, hiszen egyfajta teljesítési kényszert jelent, amire számítottunk is" - mondta Guy Dymschiz, a Duna House Holding igazgatósági tagja, majd mosolyogva hozzátette: azért elég kegyetlen tud lenni ez a nyomás, ezt fél év után ki lehet jelenteni.

Az Alteót jelentősen segítette a tőzsdei jelenlét, hiszen a forrásbevonáson kívül olyan cégekkel is kapcsolatba került, akikkel enélkül nem biztos, hogy sikerült volna - mondta Kovács Domonkos, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. befektetési igazgatója, aki szerint ez főleg tőzsdén kötelező auditoknak, transzparenciának köszönhető. "Összességében a tapasztalatok pozitívak, de a likviditás még mindig komoly kihívás" - vélte az Alteo befektetési igazgatója.

Kovács megemlékezett róla, hogy Alteo 2015-ös eredményei után fizetett először osztalékot a részvényeseinek, akkor 120 forintot, idén pedig már 130 forintot részvényenként. "A magyar tőkepiacon van egyfajta igény arra, hogy mindig legyen értelmezhető mértékű osztalékhozam, így az Alteo is törekedni fog arra, hogy legalább a bankbetétek hozamával megfelelőt tudjanak biztosítani" - mondta a befektetési igazgató.

Biztató jövő

A közelmúltban a világ 10 legjobban teljesítő tőzsdéje között volt a BÉT, ám amennyiben az idei évet nézzük, úgy a régiótól kicsit le vagyunk maradva, mint a varsói, mind a román tőzsde jobban teljesít - állapította meg Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője, aki szerint immár kijelenthető, hogy a pesti tőzsdének komoly versenytársa akadt a román parketten.

A BÉT elmúlt időszakban elért jó teljesítménye - 2015 elejéhez képest megduplázta az értékét - Vágó szerint nem meglepő, hiszen a régió társaságai ma már magasabb hozzáadott értékkel rendelkeznek, a munkaerőköltség megfelelő, a bankszektor állapota javult, az EU-s források bőségesen rendelkezésre álltak, illetve kezdik kivezetni a krízisadókat. Közép-Kelet-Európa éppen ezért nagy növekedési lehetőség előtt áll - Magyarország idén 4, Románia 5 százalékos GDP-növekedéssel számol -, ami Vágó szerint idővel "le fog esni a befektetőknek".

A Concorde optimista, és bár lesznek "rázókövek", bőven van még lehetőség a növekedésre. A pesti tőzsdével kapcsolatban bár jó hír, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a forgalom, ám az még mindig jelentősen el van maradva néhány vetélytárstól. Az sem pozitívum, hogy a forgalom több mint 95 százalékát még mindig a négy nagy papír - az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom - adja.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!