Június óta a legalacsonyabb szintre esett az olajár: az egyik fő típus, az amerikai WTI már 70 dollár alatt jár, az Európában meghatározó Brent pedig 75 dollár alatt. Ez mindkét típus esetében egy hét alatt hordónként 10 dolláros, nagyjából 15 százalékos árcsökkenést jelent, ami arra utal, hogy a piaci egyensúly erősen felborult: lényegesen több az eladó, mint a vevő.
Az ár lélektani hatása
Ez természetesen a fogyasztók oldaláról örvendetes folyamat, hisz az olaj jelentősége ugyan egyre kisebb a teljes energiafelhasználási mixen belül, a benzinár lélektani jelentősége nagy az autósok számára, a dízel pedig még meghatározó a közúti fuvarozásban, így a szállítás, mint szolgáltatás árát befolyásolhatja.
A lakosság mindenhol szereti a kormányokra fogni a magasabb üzemanyagárakat, noha azok sokat nem tehetnek, a világpiaci árat csak a nagy olajtermelők tudják befolyásolni, rendszerint ők is csak átmenetileg. Az Egyesült Államokban ugyanakkor különös jelentőséget tulajdonítanak a benzinárnak, talán a rárakodó adó szerény mivolta miatt, így ugyanis százalékosan sokkal nagyobb ingadozást okoz az üzemanyagárban az olajár változása.
Amerikai elnökválasztás, kitermelés
Az amerikai elnökválasztás előtt külön kiemelt kérdés az ár, miután azt a választók, noha nincs sok ráhatása, az aktuális elnökhöz kötik. Az elnök így amit lehet igyekszik megtenni: Joe Biden már tavaly is az amerikai stratégiai olajtartalékokból szabadított fel, hogy azt a piacra borítva mérsékelje az árat. Ugyanakkor az USA ma már a legnagyobb olajkitermelő, és ugyan kitermelés még így sem fedezi teljes fogyasztását, annak azonban egyre nagyobb hányadát fedezi.
Az amerikai kitermelés mértéke olyannyira döntő, hogy a 2014-es nagymértékű, majd a 2019-es kisebb olajárzuhanást ez okozta, 2020-ban pedig, amikor a járvány első szakaszában összeomlott a fogyasztás, maga is részt vett egy óriási kitermeléscsökkentési megállapodásban, hogy stabilizálják a piacot. Az orosz-ukrán háború megindulása után viszont a kormányzat támogatni kezdte a kitermelést, egyszerűsödtek az engedélyezési eljárások.
Csökkenő kereslet, elektromos autózás
A mostani áresésben így természetesen szerepet játszik a növekvő amerikai kitermelés, de ez önmagában nem lenne elegendő: sok múlik az olajexportálók szervezeten és a velük társult államokon (OPEC+). Ők a nyár folyamán komoly kitermeléscsökkentést vállaltak, Szaúd-Arábia vezetésével, ami átmenetileg 90 dollár fölé hajtotta az árakat, de ez kevésnek bizonyult, mivel a kereslet is jóval kisebb lett, mint amire számítottak.
Az elektromos autózás kezdi éreztetni hatását: nem tud már növekedni az eladott belsőégésűek száma, a benzines autók piaca tetőzött, ennek megfelelően a benzinfogyasztás is. Különösen igaz ez Kínára, amely a világ legnagyobb olajimportőre lett, de pont ott terjed a legrohamosabban az elektromos autózás. Helyét részben átveszi a gyorsan növekvő India, azonban előbb-utóbb ott is megjelennek az elektromos autók, a folyamat már érezteti hatását.
Lecsengett a háborús hisztéria
Az OPEC most kiszámolhatta, hogy nem rendelkezik jelentős árfelhajtó erővel, így a jelentős kitermeléscsökkentés nagyobb mértékben csökkentené a bevételeket, mint amit az esetleges áremelés kompenzálni tud, az átadott piacot pedig boldogan betöltik mások, mindenekelőtt az USA. Szaúd-Arábia eddig mindenkinél nagyobb részt vállalat a visszafogásból, de ez már neki se éri meg. Így ugyan ígéretet tett a csökkentésre, de ez a piacot nem hatotta meg.
Az OPEC+ tehát most nem rendelkezik piacbefolyásoló erővel, de ami rövidtávon még árcsökkentő tényező, hogy az izraeli háború két hónappal ezelőtti kezdetén túl sokan vizionáltak magas olajárat egy esetleges kiterjedt közel-keleti háború esetére, ezért sokan előre hozták vásárlásaikat. A háború azonban nem terjedt ki, sőt, az aktív szakasza lassan véget ér, mivel a Hamászt a Gázai-övezet minden szegletéből kifüstölik, alagútjaikat elárasztják, így utána már csak egy-egy rajtaütés marad a megmaradt, megbújó terroristák ellen, így a piac szempontjából helyreáll az október 7-edike előtti állapot.
A jövedékiadó emelés hatásának tompítása
A hazai benzinárak is szépen csökkennek, olyannyira, hogy az elmúlt másfél hónap árcsökkenés majdnem fedezi a jövedéki adó emeléséből következő januári 41 forintos áremelést. Így az ugyan jelentős ugrás lesz egyik napról a másikra, az idei átlagos árhoz képest nem feltétlenül lesz sokkal magasabb a jövő évi ár, feltéve, hogy az olajpiacon kitart a jelenlegi trend.