Az OTP Bank Öngondoskodási főindexe 54 ponton áll. Tízből négy magyar szorong a jövője miatt. A járvány, a magas inflációs környezet, a klímaválság és az ezzel kapcsolatos változások is aggodalommal töltik el az embereket, ez derül ki az OTP Bank kutatásából. A pénzintézet három alindex alapján is mérte a lakosság pénzügyi tudatosságát. A reprezentatív kutatás a 18 és 70 év közötti, bankkapcsolattal rendelkezőt véleményét tükrözi, mondta Máriás Endre, az OTP Bank bankkapcsolati területének vezetője.

A felmérés során mérték a lakosság attitűdjét, vagyis milyen az emberek öngondoskodáshoz való hozzáállása, az aktivitását, vagyis hogy tesznek-e azért, hogy az öngondoskodás útjára lépjenek. A harmadik alindex pedig a kommunikáció vagyis, hogy a lakosságot mennyire érik el a kampányok.

Minden harmadik válaszadó nem gondol a jövőjére

Az attitűd alindex 59 pontot kapott, ami egy közepes szintű pénzügyi tudatosságot mutat. Van egyharmadnyi ember, aki nagyon tudatos, előre gondolkodik és tervez.

Kapcsolódó

A megkérdezettek egyharmada elindult az öngondoskodás útján, viszont a válaszadók 35 százaléka még mindig a mának él és nem gondol a jövőjére

– mondta Máriás Endre.

A fiatalok kisebb mértékben tudnak hatni a jövőjükre, de a diplomások esetében jellemzőbb, hogy úgy gondolják, hogy befolyásolni tudják a későbbi életüket.

A pénzügyi tudatosság tekintetében 5 és 10 éves céljai a válaszadók egytizedének van. A többség a hároméves céljait látja, és van egyharmada a lakosságnak, aki a mának él és hagyja, hogy magától menjenek a dolgok. 

A pénzügyeivel kapcsolatban a lakosság fele magabiztos, de 45 százalék még bizonytalan a pénzügyeit illetően, mondta Máriás Endre.

A termékek, befektetési lehetőségek érthetőségéről a válaszadók 59 százaléka, azt mondta, hogy bonyolult, nehezen átláthatók az értékajánlatok, ezért a pénzintézetnek még van feladata ezzel kapcsolatban, véli a szakember.

Az is kiderült, hogy a válaszadók fele nem szokott pénzügyi kimutatást készíteni a pénzügyeiről, 26 százalék rendszeresen, 21 százalék pedig csak fellángolás szerűen követi nyomon a megtakarításait.

Az aktivitási alindex 61 ponton áll, ez is közepesnek számít, mondta Máriás Endre. A kutatás szerint a válaszadók 36 százalékának van nyugdíjcélú megtakarítása, és tesz az egészségéért is, 32 százaléknak pedig egyáltalán nincs semmilyen megtakarítása. A válaszadók harmada pedig tervezi, hogy tesz valamit az öngondoskodás terén.

Az államtól várja a többség a megoldást

Az is kiderült, hogy tízből hat magyar három fontos területen az államtól várja a megoldást. A válaszadók szerint az állam feladata a megfelelő egészségügyi ellátás, a tisztességes nyugdíj és az megfelelő oktatás biztosítása is.

Ugyanakkor 82 százalék azt gondolja, hogy nem lesz elegendő az a nyugdíj, amit az állam majd fizetni fog számára.

Miből egészíti ki majd a nyugdíját:

  • nyugdíj mellett a tisztességes életet a nyugdíj melletti munka fogja biztosítani, (46 százalék);
  • megtakarításai elég lesz (38 százalék);
  • ingatlan bérbeadás (13 százalék);
  • örökség (10 százalék);
  • gyermektől kapott támogatás (9 százalék);
  • ingatlaneladásból származó jövedelem (7 százalék);
  • nincs más az állami nyugdíjon kívül (19 százalék);

A kommunikációs alindex 37 százalékon áll, mondta Máriás Endre. Hozzátette: az alindex a többihez képest alacsonyabban áll.

A válaszadók fele nem hall, nem lát, nem beszél az öngondoskodásról.

A megkérdezettek 37 százaléka hallott és olvasott az öngondoskodásról, 30 százalék a családtagjaival is beszélt róla.

Az OTP azt látja, hogy a lakosság havonta 33 ezer forintot rendszeresen félre tud tenni, mondta Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokért felelős területének vezetője. A napokban elindult az OTP öngondoskodási csomagja, ebben akár 20, 30, és 50 ezer forintos megtakarítási csomagot is választhatnak az öngondoskodók. A csomagban az összegek rugalmasan alakíthatók, sorolta a vezető.

Jó hír, hogy elkezdtek a fiatalok is megtakarítani. Az egészség-és nyugdíjpénztárakba egyre fiatalabb korosztály kapcsolódik be. A digitális megoldások elterjedése jelentősen hozzájárult a megtakarítók számának emelkedéséhez, mondta Budai József, az OTP Pénztárak ügyvezető igazgatója. Az látszik, hogy a hazai állami egészségügyi ellátás anomáliái miatt, a lakosság az elmúlt egy évben 20 százalékkal többet költött az egészségére. 

Kérdésre válaszolta az ügyvezető elmondta, hogy nem gondolják, hogy visszavetné az öngondoskodást, hogy a kormány úgy döntött, hogy az egészségpénztári és a nyugdíjpénztári megtakarításokat lakáshitelre is fel lehet használni. A pénzintézet készen áll arra, hogy 2025. január 1-től fogadja az ügyfelek igényeit. Egyelőre nem érkezett komoly számú megkeresés ezzel kapcsolatban, tette hozzá az ügyvezető igazgató.