Képzeljük csak el, nem vagyunk időhöz kötve, amikor épp kedvünk tartja, elmehetünk bevásárolni, akár az éjszaka kellős közepén is. Ahogy többet amiatt sem kell izgulni, hogy a környékünkön lévő élelmiszerüzlet bezár szombat este vagy vasárnap délután, és legközelebb csak hétfő reggel nyit ki, mikor mi már lázasan robogunk dolgozni. A bosszantó bolti vásárlótömegről nem is beszélve.

Mindez egyáltalán nem a távoli jövő, ugyanis már egy hazai cég is nagyban kísérletezik a távfelügyelt, vagyis a lényegében személyzet nélkül működő, éjjel-nappal nyitva tartó üzletek rendszerével. A modell szerint bizonyos boltok akár a nap 24 órájában is működhetnek távfelügyeletben, míg más üzletek, csak a nappali hagyományos üzemmód utáni „zárás” idejében.

Az önkiszolgáló kasszákat is fejlesztő Laurel Kft. már az év második felében tervezi, hogy a modern gépi látás, a fejlett kamerarendszerek, illetve az önkiszolgáló kasszák együttes bevetésével kísérletet tesz a hazai piacon is az említett távfelügyelt boltok beüzemelésére. Régiós szinten már javában zajlanak a fejlesztések, a cseh és a szlovák üzletek egy adott része például már két éve így működik.

Igen, lehetséges. Úgy kell elképzelni, hogy ezekben a kiterjesztett bolti időszakokban a vásárlók bemennek, válogatnak, majd fizetnek az önkiszolgáló kasszánál. Ha közben bármi fennakadás történik, akár a kasszával, akár a biztonsággal, a bolti kamerák mögött ülő személyzet azonnal be tud avatkozni. A biztonsági őrök holt időben, hétvégén, éjjel, egyébként is vigyáznak az üzletekre

– mondta el az Economx-nak a Laurel Kft. ügyvezetője, Bessenyei Attila.

Az önkiszolgáló kasszákat fejlesztő Laurel Kft. ügyvezetője, Bessenyei Attila
Az önkiszolgáló kasszákat fejlesztő Laurel Kft. ügyvezetője, Bessenyei Attila

A cégvezető szerint már a hazai piacon is nagy az érdeklődés az üzletláncok részéről a vegyes modellek, a távmodellek iránt, ami nem csoda, hiszen így a boltok meghosszabbított „üzemidőben” tudják portékáikat árusítani, ami bizony plusz bevétellel jár. Sőt, ezzel akár egy most veszteséges üzlet is nyereséges lehet.

Magyar kassza, magyar fejlesztőktől

A kereskedelmi szolgáltató Laurel Kft. 2006 óta kísérletezik önkiszolgáló kasszák fejlesztésével, amelynek folyamatában 2019-ben érték el az áttörést, ugyanis mint Bessenyei Attila mondja, addigra érett meg annyira a piac, hogy valódi projektek realizálódjanak. Azaz körülbelül 30-40 kasszával, mintegy négy éve, 2019 novemberében kezdte meg a cég az első bolti önkiszolgáló kassza telepítéseket. Jelenleg hatezer kasszán futnak a Laurel saját fejlesztésű szoftverei, amelyek egy részét alakították át önkiszolgáló kasszává, és terveztek hozzá karosszériát. Most épp 12 különböző láncnál összesen 700 telepített önkiszolgáló kasszánál tartanak, itthon és külföldön egyaránt. Ügyfeleik közt tudhatják többek között az olyan kiskereskedelmi láncokat, mint a Coop, a CBA vagy a Reál, ahogy az ő kasszáikkal találkozhatunk többek között a Decathlonban és a Praktikerben is.

Besüllyed a termék a kasszába és már mehetünk is

Jó kérdés az is, hogy a jövőben mennyiben terjedhetnek el szélesebb körben a Laurel önkiszolgálónál is önkiszolgálóbb, olvasókádas kasszái, amelyekkel mindenekelőtt a Decathlonban találkozhatunk. Ugye ekkor csak besüllyesztjük a termékeket a kasszába, és a rendszer már olvassa is az árakat, nekünk vásárlóként már csupán annyi a dolgunk, hogy fizessünk.

„Ezt a technikát momentán egyedül a ruhaneműknél és a sporttermékeknél, esetleg az elektronikai cikkeknél lehet megvalósítani. Az élelmiszereknél és az FMCG-knél, például a kozmetikai termékeknél azonban már technológiai korlátokba ütközünk. Leginkább azért, mert ezekben a szektorokban mindez rendkívül költséges lenne. Ugyanis a kádas módszernél a termék eleve speciálisan ehhez a leolvasási módhoz készül” – magyarázza Bessenyei Attila.

Nem minden terméktípushoz passzol az olvasókádas kassza
Nem minden terméktípushoz passzol az olvasókádas kassza
Kép: Laurel Kft.

Tehát az általuk fejlesztett kasszával kompatibilis, extra gyorsan leolvasható passzív elektronikai jeladó kimondottan már a gyártás során a termék vagy a gyári csomagolás szerves részévé válik. Ennek azonban van egy felára – teszi hozzá a cég ügyvezetője –, ami csak akkor éri meg, ha erősen központosított a gyártás és a logisztika, mint például a Decathlon esetén.

Az extrém gyors, emberi beavatkozást lényegében alig, legfeljebb a fizetésnél igénylő vásárlás a szupermarketekben és a kisebb élelmiszerüzletekben tehát egyelőre még várat magára. Azonban az innováció a kereskedelmi ágazatot sem kerüli el. Bessenyei Attila szerint leginkább azért, mert folyamatosan fejlődik a technológia, egyre hódít a mesterséges intelligencia és bővül a számítási kapacitás.

„Az önkiszolgáló kasszákban még bőven van kapacitás, az iparági vizsgálatok 2033-ig tíz százalék feletti növekedést prognosztizálnak, főként az olyan, alacsonyabb jövedelmű világrégiókban, mint Latin-Amerika, Ázsia és Kelet-Európa. Mi magunk is folyamatosan fejlesztjük az önkiszolgáló kasszákat, hogy a vásárlás minél gyorsabb és zökkenőmentesebb legyen, és minél kevesebb dolgozói intervencióra és gombnyomásra legyen szükség vásárlás közben” – tekint a jövőbe a Laurel Kft. ügyvezetője, aki a minél letisztultabb vásárlási élményben látja a fő potenciált.

Miért éri meg az önkiszolgáló kassza?

Körülbelül az öt perces limit számít vízválasztónak: ha már ennyit, vagy akár ennél többet is kell várakozni a pénztárnál, a tanulmányok szerint drasztikusan romlik a vásárlók körében az adott üzlet megítélése. Hiába tiszta a bolt, jó az árszínvonal és gazdag a választék, még ezek együttesen sem kompenzálják a vevők körében a hosszasnak megítélt várakozás miatti bosszankodást. Ezzel szemben a vásárlói visszajelzések szerint a két percen belüli kijutás az ideális, egy kis kosár esetén pedig a 40-60 másodperces kasszánál töltött sorban állás. A kutatások továbbá azt is visszaigazolják, amennyiben az üzletben rövidebb sorok kígyóznak a kasszáknál, annál kevésbé érezzük magunkat pszichés nyomás alatt, ezért ilyenkor hajlamosak vagyunk többet nézelődni, és többet is vásárolni. Ezzel szemben a hosszú soroknál gyorsabban, kapkodva vásárolunk, jóval kevesebb terméket. Innentől nem is kérdés, hogy miért éri meg beruháznia egy üzletláncnak az áteresztőképességet és a fizetési tempót is jócskán megnövelő önkiszolgáló kasszákba. Egy három-négy-öt „gépből” álló kasszazóna felállítása tizenmilliós nagyságrendű beruházás, amelynek megtérülése a Laurel Kft. tapasztalatai alapján legtöbbször két, legfeljebb három év, ám „szélsőséges esetben” találkoztak már akár nyolc-kilenc hónapos megtérüléssel is.