Az interjúban Orbán Viktor a munkaerő-vándorlással kapcsolatban kifejtette: meg kell érteni, hogy egy másik világban élünk, ma már nincs szögesdrót. Aki nyelveket akar tanulni, máshol akar munkát vállalni, magasabb fizetést remél külföldön, vagy itthon nincs munkája, vagy külföldön remél állást, az hadd próbálkozhasson - fogalmazott, hozzátéve, hogy ez nem egy magyar jelenség, ezt a magyar politikában még nem értik.

Ha az ember elmegy Spanyolországba vagy Portugáliába, akkor ugyanezt fogja látni - mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy komoly kihívás Magyarország számára is, hogy a gazdagabb országok magasabb béreikkel elszívják a szegényebb országok jól képzett munkaerőit. Egyetlen megoldás van, hogy olyan gyorsan kell fejlődnünk, hogy utolérjük bérek szempontjából a leggazdagabb országokat - közölte a miniszterelnök.

Ez nem holnap lesz, ezért mi, akik itthon maradtunk, nagyon sokat kell, hogy dolgozzunk, illetve fontos, hogy akik elmentek, azoknak megmaradjon az élő kapcsolatuk Magyarországgal - fogalmazott.

600 milliárdot küldenek haza a kint dolgozók

Becsléseik szerint 600 milliárd forint az az összeg, amelyet a külföldön dolgozók évente hazaküldenek, amit óriási erőforrásnak nevezett a magyar gazdaság számára.

Reményét fejezte ki, hogy egy idő után eljutunk oda, hogy nem a magyarok fognak elmenni. Azt is tudni kell, hogy akkor majd mások akarnak ide jönni és mások akarnak a mi munkahelyeinkre pályázni - tette hozzá Orbán.

A megyei közgyűlések és a megyeszékhelyek is osztanak uniós pénzt

Az európai uniós pénzek 60 százalékát a vállalkozói világba fogjuk irányítani, kiemelten a kis- és középvállalkozóknak, nagyvállalatok csak speciális esetekben és ritkán részesülhetnek ebből a forrásból - hangsúlyozta a miniszterelnök, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt hét évben az uniós források 16 százalékát kapták a kis- és közepes vállalkozások. Természetesnek nevezte, hogy ez akkor valósulhat meg, ha van elegendő olyan vállalkozó Magyarországon, akinek van piacképes terméke vagy szolgáltatása, és úgy gondolja, hogy érdemes fejlesztenie.

Beszámolt arról a kormánydöntésről, amelynek értelmében a megyék kapnak egy összeget - ez Bács-Kiskun megye esetében 30 milliárd forintot meghaladó pénzmennyiség lesz -, amelyet helyi vállalkozásfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására lehet fordítani. Ennek az alapnak a felhasználásáról a megyei közgyűlések fognak dönteni. Szavai szerint, a megyei közgyűléseknek fejlesztési központ szerepük lesz.

Az Európai Unióból érkező források elosztásával kapcsolatban az is változást jelent majd, hogy a megyék mellett a megyei jogú városok is külön kapnak fejlesztési pénzt, hogy ne vegyék el a kisebb településektől a forrásokat.