Energiahivatal: Orbán Viktor péntek este bedobta a gyeplőt a lovak közé

"Na ne őrjítsen meg!" - ez volt az egyik energetikai cég felső vezetőjének reakciója arra a hírre, hogy július 13-ától Horváth Pétert nevezte ki a miniszterelnök a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökévé. Egy másik iparági szereplő pedig ezt mondta: "Nem tudom értelmezni ezt a helyzetet, mert ennek a döntésnek nincs értelmezhető tartománya". Féltucat iparági, hatósági és közigazgatási forrást kérdeztünk meg, az egybehangzó véleményük szerint erre nemhogy egy hónapja, de még egy hete sem számítottak volna, mivel nem volt erre semmiféle utalás, sejtés vagy előrejelzés. Hiába, hogy két hete már hivatalosan nem volt vezetője a MEKH-nek.

A Magyar Közlönyben július 10-én, pénteken este jelent meg az a kurta miniszterelnöki határozat mely szerint az elnökcserére az eddig regnáló Dorkota Lajos 7 éves kinevezésének június 30-i lejárta teremtett jogalapot. A hivatalról szóló törvény alapján pedig a miniszterelnök újabb 7 évre maga nevezhet ki új vezetőt.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Hetekkel ezelőtt még úgy volt, hogy a most "jogviszonyának megszűnése" okán menesztett Dorkota "csont nélkül" belevághat a második ciklusába, de aztán történt valami. Valami, ami miatt Orbán Viktor kormányfő végül úgy döntött, hogy a vezetői székbe mától azt a Horváth Pétert ülteti, aki nemcsak, hogy Dorkota közvetlen elődje volt, de aki miatt 2013-ban direkt az egykori dunaújvárosi fideszes politikust, a kormányfő közvetlen közelébe sorolt Dorkotát küldték a MEKH-be, hogy tegye rendbe a hivatali állományt és állítsa helyre annak zavaros, szétforgácsolt, akadozó működést - mindazt, amit az elődje elért és hátrahagyott.

"Ami az elmúlt egy hónapban itt történt, az minden józan észen túl van" - fogalmazott egy hivatali forrás, hozzátéve, hogy szombat reggel óta tucatnyi hívást kapott a szervezeten belülről, "de legalább ennyit" azon kívülről is, és mindenki értetlenkedve kérdezi, hogy mi lehet a döntés célja. Addig jutott, hogy

Az új elnök kinevezését a MEKH honlapján mindenesetre szélvészgyorsasággal lereagálták: a névcsere már vasárnap délelőtt megtörtént.

Igaz, szakmai rezüméjeként egyelőre egy teljesen üres oldal töltődik be, de - mint az alább kirajzolódik - a moszkvai olajipari- és a budapesti közgazdász diplomával rendelkező régi-új elnök karrierjének elmúlt 10 éve is feltűnő és tanulságos.

"Amit raktak délig, leomlott estére..."

A megjelenésében, fellépésében, de a tárgyalásában is rendre szerény, határozatlan képet mutató Horváth Péter - aki ezzel a viselkedési módszerrel képes megőrjíteni a beosztottjait - az ismerősei szerint "jelleméből fakadóan jó alkalmazkodó és eredményes végrehajtó". Mindezt az elmúlt 10 évben tanulta meg, azután, hogy a teljes ismeretlenségből 2010-ben ő lett az energiahivatal elnöke. A Simicska Lajos-Nyerges Zsolt vonalon Szolnokról, a Molból érkező szakemberről "senki se tudta, hogy kicsoda", de aztán ő lett a rezsiharc egyik legkönyörtelenebb végrehajtója. Amit a nyilvánosság felé Németh Szilárd bizonyított, azt a színfalak mögött - a politikai kampány szakmai lépéseknek való kommunikálásában főbb szerepet vállalva - Horváth Péter tette meg. Bár majdnem megoldhatatlan helyzetbe manőverezte magát, a szintén a Simicska-vonalról érkező Németh Lászlóné irányította fejlesztési tárca - mint megrendelő - egy ravasz hivatali átnevezéssel kimentette szorult helyzetéből.

Az ettől fogva Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalként ismert energiahivatalhoz így került a gáz- és áramügyek mellett a vízi és hulladékgazdálkodási közművek felügyelete. Viszont ezt már Horváth nem tapasztalhatta meg: mivel a hivatal 2013 nyarára szakmailag szétzilálttá és strukturálisan a működőképesség határára jutott, annak éléről távoznia is kellett. Némethné néhány nappal a távozása után még kitüntette őt - érdemei elismeréséét a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét kapta meg -, de ez az új posztján már nem sokat számított.

Ugyancsak a nemzeti fejlesztési miniszter bízta rá az MVM Zrt. frissen kialakított földgáz-üzletágának vezetését, de amikor a villamosművek első emberét, Baji Csabát - aki szintén Simicska Lajos környezetéből érkezett - az új fejlesztési miniszter, Seszták Miklós 2015 júniusában Csiba Péterre cserélte le, Horváthnak ismét mennie kellett. Hogy aztán ismét Némethnétől kapva megbízást (de aki ekkor már Lázár János minisztériumába került): az állami rezsicég, az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) Zrt. vezetője lett.

Ám az ebbéli elnök-vezérigazgató tevékenysége itt sem tartott sokáig: az ENKSZ leépült szervezetét 2016 őszén az a Kóbor György vette át tőle, aki az NKM-mé átkeresztelt és átalakított rezsicég sikeressé tételének is köszönhetően két éve már az MVM első embere (és akinek irányítása alatt az NKM-et az MVM magába olvasztotta).

Ezt követően Horváth Péter csak tavaly bukkant fel ismét a hírekben: a Mátrai Erőmű Zrt. új vezetőjeként. Féléves visontai regnálása csendesen telt - nem vett fel a cég további hitelt, nem indított beruházásokat, valamint nem bocsátott el embereket. Ennek az lehet a fő oka, hogy a tevékenysége fókuszába az kerülhetett, hogy az állam, az új, de távozó tulajdonos Opus Nyrt., valamint az MVM levezényelhesse, hogy az állami vállalt kezébe kerüljön a létesítmény.

Mint egy kollégája fogalmazott: "Túl rövid ideje volt arra, hogy bármit is csináljon, mert az érkezését követően a háttérben már zajlottak az előkészítő tárgyalások. Az ő feladata gyakorlatilag annyi volt, hogy a konszolidált átmenetet biztosítsa".  Horváth az ügylet után - melyről azóta kiderült, hogy mintegy 17,5 milliárdba került az államnak -  ismét eltűnt a nyilvánosság elől, hogy aztán most visszatérjen oda, ahonnan az országos ismertsége fakad.

"...Amit estig raktak, leomlott reggelre"

Azt, hogy mi történt az elmúlt egy hónapban, amivel Dorkota Lajos elvesztette a szimpátiáját a miniszterelnöknél, vagy a kormánynál, nem lehet tudni. Júniusig úgy tűnt, hogy az anno "Orbán ostoraként" emlegetett, a MEKH élére érkező politikusnak a hosszabbítás csak formalitás lesz. Aztán közel egy hónapja a hivatal elnöke két témában is élesen ütközött Palkovics László innovációs miniszterrel.

Elmondásokból tudjuk, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az energiahatékonysági kötelezettségekről, illetve a zöldenergiás támogatási rendszer (Kát/Metár) támogatás kérdésében is szakmailag tévútra fordulhatott, ami gyakorlatilag az energiakereskedők megsarcolása felé torzította volna a meglévő a szabályozást. Ezt Dorkota állítólag szóvá tette "a megfelelő helyen", így a korábban a hivatallal való egyeztetést kihagyó minisztérium apparátus visszavonulót fújt - még mielőtt a kormány a kifogásolt módosításokat elfogadta volna. Elképzelhető, hogy a szakmai kérdésekben - főként az európai direktíváknak való megfelelésben - eléggé nyakassá és csökönyössé vált Dorkota körül emiatt "fogyott el" a levegő, mivel az efféle magatartás a mai magyar politikában sebezhetővé (és nagyon veszélyessé) tette.

Ugyanakkor: az említett munkamenet energetikai területen egyáltalán nem szokatlan vagy kirívó, ráadásul e két pengeváltás nem is váltott ki jelentősebb minisztériumi vagy kormányzati ellenállást. Így valószínűtlen, hogy Dorkotát így és most érte volna utol Palkovics bosszúja.

A kegyvesztésre ennél erősebb érvnek tűnik az, hogy Horváth Péter reaktiválásában a hulladékgazdálkodási rendszer (újbóli) átalakításának szándéka játszhatott szerepet. A szektor feletti felügyeletet ugyanis a Horváth korábbi elnöksége idején (és általa) megálmodott módon gyűrte maga alá a MEKH. Azonban az a korábbi elképzelés, hogy az egyetlen kukaholding kézben tartja - és az orbáni elképzeléseknek megfelelő működteti - az ország hulladékgazdálkodását, zátonyra futott.

Ha ez állna a háttérben, akkor sem érthető, hogy az elképzelt újrastrukturálásra miért ne lett volna alkalmas Dorkota Lajos is. Akinek az elnöksége alatt a MEKH mintegy 330 fős apparátusában a gáz-, és villamosenergia ágazathoz hasonlóan ma már mintegy 75 szakember foglalkozik a víz és hulladékgazdálkodási terület kérdéseivel. Így lényegében a szabályozási, ellenőrzési feladatokhoz megfelelő kapacitás áll rendelkezésre - bárki is az elnök.

A vezetőcsere, illetve Dorokta "menesztése" mögötti indok lehet még akár az is, hogy a Vasivíz Zrt. ellen indított hatósági eljárás a "körmére égett". Ahogyan azt a Nyugat.hu, illetve a nyugat-magyarországi témákkal foglalkozó Úgytudjuk.hu is megírta (rögtön a Magyar Közlönyben megjelent hír másnapján): Dorkota májusban azzal zárta le a Vasivíznél elrendelt vizsgálatot, hogy a törvényes működés helyreállítására kötelezte a céget - úgy találták, hogy szabálytalan volt Molnár Miklós tavalyi, vezérigazgatói kinevezése.

Az ügy pikantériája nem az, hogy a szombathelyi politikában aktív Molnár éppen tavaly fordult szembe a helyi Fidesszel (és emiatt állandó támadásnak van kitéve), hanem az, hogy miután a hivatal határozatát a Fővárosi Törvényszéknél megfellebbezték, az eset furcsa irányt vett. A MEKH-határozatot - mely arra hivatkozik, hogy szakmai tapasztalat nélkül nevezték ki a vezérigazgatóit - azzal támadták meg, és azért kérik annak megsemmisítését, hogy ez az indok eddig sosem jelentett jogi problémát. A per még tart - írták a lapok, ám a Vasivízre kimondott hatósági döntés után már több mint egy tucat vízközmű cég jelezte a MEKH-nél, hogy szerintük náluk is hasonló a helyzet, lehet kezdeni a vizsgálatot. A Heves Megyei Vízműnél például a helyi Fidesz egyik alapítója, a tanári diplomával rendelkező Sasvári Szilárd a vezérigazgató, a Tiszamenti Regionális Vízműveknél pedig Bakondi György, a a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadójának fia.

Akár indokoltnak látta a miniszterelnök Dorkota megüresedő helyének mással való betöltését, akár nem, erre a döntésre senki nem számított. Illetve: a Népszava néhány napja megírta, hogy az elnök nélküliség interregnuma ugyan furcsa, de "Orbán Viktornak nincs különösebb oka elmozdítani Dorkota Lajost". Aki maga is ajánlkozott a folytatásra, ám ha mégse őt neveznék ki, a napilap összeállított egy rövid elnökaspiránsi listát. Ezen az ITM jelenlegi építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára, Boros Anita a feladatra kevéssé karakteresnek, a két éve az új kormányzati energiastratégiát és -politikát faragó Kaderják Péter (szintén ITM-államtitkár, de aki az első Orbán kormány idején már volt már energiahivatali vezető) túl súlyosnak, a lista végére írt Horváth Péter pedig túl komolytalannak tűnt.

"Falat megállítani hogy lesz lehetséges"?

Horváth Péter újbóli kinevezése egyelőre mindenki számára nagy talány. Egyrészről mert bár az elnöki megbízatása a jogszabályok alapján hét évre szól, Horváth Péter az elmúlt tíz során egyetlen pozícióját sem töltött be 3 évnél tovább. Másrészről a kinevezése célja egyelőre teljesen ismeretlen. Az biztos, hogy a visszatérő Horváthot nem az a szétzilált, szakmailag lecsupaszított hivatal várja, ahonnan 2013-ban kényszerből távozott; az intézmény ugyanis minden politikai felhang ellenére is, talán soha nem volt még szakmailag és szervezetileg ennyire erős, ráadásul Dorkota elnöksége alatt a MEKH nemcsak szakmailag lett más, de a hivatal a II. János Pál pápa térről a tényleges hatalmi centrumba, az V. kerületbe (Bajcsy-Zsilinszky út) is átköltözött.

Az energetikai szektor döntéshozói szintjén az évek óta vitán felül áll, hogy a MEKH-ben a megújuló energiás területet vivő alelnök, Tóth Tamás, illetve a hagyományos energiatermelőket, a szabályozást és engedélyezést irányító Grabner Péter a maguk területeinek legfelkészültebb, legtapasztaltabb figurái. Nos, éppen az elképzelhetetlen, hogy ők Horváth Péterrel együtt dolgozzanak majd. Az új elnökök ugyan rendre a maguk választotta embereket ültetnek alelnöki pozíciókba, és Grabner például már volt egyszer Horváth beosztottja, de valószínűtlen, hogy ez megismétlődne.

A 2000 óta a hivatali ranglétrát végig járó Grabnernek 2012 őszén, mint Horváth energetikáért felelős alelnökének, mennie kellett a szervezetből, ami a személyi konfliktuson túl azért is árulkodó, mert a posztját Horváth egész további elnöki regnálása végéig nem tudták betölteni. Ahogyan az ekkora már majd' egy éve üres nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettesi posztot sem. (Azt, hogy Grabner biztosan Horváth miatt állt fel a székéből, bizonyítja, hogy Dorkota Lajos gyorsan vissza tudta őt csábítani a hivatalba, és rábízta a szervezet szakmai újjáépítését.)

Reális forgatókönyv tehát, hogy a ma még bent lévő felsőszintű szakmai garnitúra az új elnök érkezését követően veszi majd a kalapját. Ez a legtöbb általunk megkérdezett ágazati szakember szerint a magyar energetikai vezetés és irányítás szakmai csődjét is jelentheti.

Déva vára

Több mint egy évtized után ismét aktuális lett az a 2009-ben megírt, az akkor 15 éves Energiahivatalt mérlegre tevő riport, amelyet az Élet és Irodalom Leföldelt szürke eminenciások címen közölt. Az akkori konklúzió az volt, hogy a hazai energetikát szakmailag, hatóságilag, hivatalból szervezni és felügyelni hivatott intézményre a hullámozó, de inkább az alacsony szintű érdekérvényesítő képesség volt a jellemző. Meg az, hogy sosem tudott kellő mértékben a politikai nyomás elől kitérni vagy annak ellenállni. Ez jellemezte a hivatalt Horn Gyula vagy Medgyessy Péter kormánya idején éppúgy, mint amikor Orbán Viktor először volt miniszterelnök. Utóbbi kormányzása idején éppenséggel Kaderják Péternek kellett lenyelnie a keserű pirulákat.

Ehhez képest hiába, hogy éppen a politikai küldöttként érkező Dorkota Lajos regnálása idején vált valódi hatósággá a MEKH. Hiába sikerült a múltja furcsa döntéseit - jelentős részben - maga mögött hagyni, mert a mostani kinevezés visszatérést jelez a korábbi függőségekhez. Most az látszik valószínűbbnek, hogy a hivatal megerősödése és sikerei leginkább annak voltak köszönhetők, hogy a 2014-es országgyűlési választásokra időzített - és politikai sikerre váltott - rezsiharcot a kormány nem tudta folytatni, mert az energetikai rendszerváltást, illetve az állam saját monopolista elképzeléseit kellett előbb rendbe tennie. Azt a rendetlenséget, amiről 2018-ban kiderült, hogy "dőlni kezdett a rendszer".

Dorkota Lajos elnöksége alatt a hivatal politikai kitettségének buktatóit azért is tudta rendezni - pontosabban: a MEKH-ben azért sikerült visszaállítani a szakmai prioritást -, mert a kormányzat másra (többek közt az MVM rendbe tételére, a Mátrai Erőműre, a Paks II. projekt előkészítésére) koncentrált. A régi-új elnök kinevezése ezért lehet annak a jelzése, hogy mostanra a terep kellően rendezetté vált ahhoz, hogy akár a szakmai hangok visszaszorításával valamit (ismét) drasztikusan megváltoztasson a kormány. Akármi is az igazság, a kormányfő számára Horváth Péter tűnt a legjobb választásnak.