Orbán Viktor elsőként az árvízi védekezést méltatta az országgyűlés őszi időszakának első napirend előtti felszólalásában. Arról beszélt, hogy hazánk tíz napon át nehéz helyzetben volt, komoly veszély fenyegette, hirtelen jött egy árhullám, amely súlyos veszteségeket okozott számos közép-európai országban, nálunk pedig ez lett az évszázad második legnagyobb árvize. A Duna teljes vonalán védekeztek, ami szervezetten és rendben történt, a bajt sikerült kivédeni. 

Le is vonta a konklúziót: 

Kapcsolódó

Ha baj van, a magyarok példásan összefognak, ebből kellene valamit átmenteni a békeidőkre.

– jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: a 2013-as árvízzel összevetve az állam hatékonyabb, szervezettebb, és felkészültebb lett.

Ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy a közeljövőben befejezik Esztergom árvízvédelmi infrastruktúráját, a vízügyi hatóság pedig hamarosan a kormány elé terjeszti az észrevételeit, akkor döntenek a további fejlesztésekről.

Orbán Viktor rákanyarodva a magyar gazdaságra arról beszélt, hogy az idei nyár a magyar turizmus rekordnyara volt, így az idei esztendő rekordévnek ígérkezik:

Még soha ennyi magyar nem nyaralt külföldön, mint az idén

Ezen felül soha nem nyaralt ennyi honfitársunk az országhatáron belül, és soha nem látogatott ennyi turista hazánkba. A kormányfő itt hozta szóba azt is, hogy újra magyar kézbe került a ferihegyi reptér.

A miniszterelnök arról is szólt, hogy a gazdaság növekedésének üteme az Európai Unió átlagának másfélszerese, mögöttünk vannak a franciák, németek, osztrákok is,

de ezzel nem lehetünk elégedettek, még nagyobb teljesítményre lesz szükségünk a jövőben.

Azt, hogy GDP-arányosan a beruházásokat illetően a negyedik helyen állunk, szépnek nevezte, de szerinte itt is az első helyet kellene megcélozni.

A munkaerőpiacról szólva arról beszélt, hogy továbbra teljes foglalkoztatás van, aki dolgozni akar, az talál is magának munkát, és eltarthatja a családját.

Tizenkettedik hónapja emelkednek a reálbérek

- jelentette be Orbán Viktor, nyáron a bruttó átlagkereset 636 ezer forintra nőtt, ez 14 százalékos emelkedés tavalyhoz képest, ha ebből levonják az inflációt, akkor 9,4 százalékos a reálbér-növekedés – kalkulált a kormányfő.

A magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik,

de a magyar gazdaság köszöni szépen, jól van és a következő csaták megvívására készül.

Igaz lehet, akinek halálhírét keltik, az sokáig él.

- fűzte hozzá.

Az ország pénzügyi helyzetét megnyugtatóan stabilnak nevezte, emellett az államadósságot is igyekeznek csökkenő pályán tartani, habár azt elismerte, hogy az 50 százalék alatti szint a cél.

A költségvetés hiányát 3 és 6 százalék közé kellene vinni a tavalyi 6,5 százalék után - szerinte ezzel időarányosan jól állnak, összejöhet az idei 4,5 százalék.

Beszámolt arról is, hogy meghosszabbították a lakossági kamatstopot, kivezetésről egyelőre nincs szó, majd ha a kamatok mértéke érzékelhető módon tovább csökken, és nem jelent elviselhetetlen, tisztességtelen terhet a családoknak. 

A miniszterelnöki beszámoló szerint a tavalyi év végére teljesítették a vállalásukat, az inflációt tíz százalék alá szorították, a nyár végén már a 3,4 százalékos szinten állt, eközben a jegybanki alapkamat 6,5 százalékon van. 

Kelet vs. nyugat: a legrosszabb forgatókönyv

Orbán Viktor szerint egy új gazdaságpolitikára lesz szükség, főleg ha gazdasági sikereket akarnak elérni.

Rámutatott arra, hogy a korábban egységes világgazdaság egyre gyorsabban válik szét egy nyugati és egy keleti gazdaságra,

ez pedig Magyarország számára a lehető legrosszabb forgatókönyv.

A miniszterelnök történelmi visszatekintésében arra figyelmeztetett, hogy Magyarország a világháborúkat a vesztes oldalon fejezte be, ezért is veszítette a természeti erőforrásait.  Szerinte csak akkor maradhatunk fenn, ha képesek leszünk versenyképes termékeket termelni és gyártani a világpiacra, és el is tudjuk adni azokat - ez Magyarország számára létkérdés.

Orbán Viktor szerint Magyarország számára a blokkosodás útja járhatatlan, ez ugyanis a gazdasági önállóságunk beszűküléséhez, függőséghez és végül elszegényedéshez vezetne.

Úgy véli, a gazdaságot nem szabad kizárólag a politika szemüvegén keresztül nézni, helyette a magyar gazdaság érdekeit szabad képviselni. Csak azt vegyük át keletről és nyugatról, ami Magyarországnak hasznos és észszerű.

Mindent, ami fegyveres konfliktus és kereskedelmi háború felé vezet, el kell utasítanunk

- fűzte hozzá.

Jöhetnek az intézkedések

Hamarosan a parlament elé kerül a költségvetés is, köztük néhány gazdaságpolitikai tervvel. Köztük a már korábban bejelentett munkáshitellel, a kkv-k tőkejuttatásával, a 13. havi nyugdíj állandósításával, és a gyermekek után jó adókedvezmény megkétszerezésével. Ezzel pedig a gazdasági növekedés ütemét a 3-6 százalék közötti sávba emelnék.