Óriási pénzszivattyú lett a közszféra - ezt tette a kormány nyolc év alatt

Dübörög a közigazgatási reform, az elmúlt hónapokban több tucat költségvetési intézmény szűnt meg, ennek ellenére jövőre újra nő a közigazgatásban dolgozók száma, még az idei létszámhoz képest is. Amennyiben a 2010-es közszféra adatokat összevetjük a 2018-as számokkal, akkor a létszámnövekedés meghaladja a 200 százalékot, de szerencsére a helyzet azért nem ilyen rossz, csak a statisztika.

Államosítások duzzasztották a létszámot

Nyolc év alatt hatalmas mértékben felduzzadt a szűk értelembe vett közszféra, hiszen míg 2010-ben a minisztériumoknál és a háttérintézményeknél 237,9 ezer ember dolgozott, az idén ez a szám 535,2 ezer főre rúg, Sőt, 2018-ban is tovább hízik a létszám, eléri majd az 542,2 ezret - derül ki az Orbán-kormány 2018-as költségvetéséből. Elvileg az elmúlt két évben lezajlott egy közigazgatási reform az olcsóbb és hatékonyabb állam reményében, amelyről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy időben hetente számolt be a kormányinfókon. Ezen intézkedések keretében szüntették meg az okmányirodákat és csináltak belőlük kormányablakokat, de számos elektronikus szolgáltatást is elindítottak a közigazgatásban - ezek közül a leglátványosabb és valóban működő szolgáltatás az online személyi jövedelemadó bevallások elkészítése.

Nyolc év alatt látszólag megduplázódott a minisztériumok és azok háttérintézményeinek létszáma, ám a duplázás elsősorban két nagy ágazat, a közoktatás és az egészségügy totális államosításának a következménye. Mint ismert, a kormány a két szférát nem hatékonyabbá, jobbá és versenyképessé tette, hanem centralizálta vezetésüket, elvéve a kevés magánszolgáltatótól, illetve az önkormányzatoktól a kórházakat, rendelőket és az iskolákat. Az eredmény közismert: az egészségügy szolgáltatási színvonala tovább csökkent, gyakorlatilag változatlan működési környezetben, míg a közoktatást kétszer is átszervezték, rontva annak minőségét.

Csak a nem kormányzati szervek zsugorodtak

Ugyanakkor a 200 ezer orvost és más egészségügyi alkalmazottat, illetve tanárt nem számítva is azt láthatjuk, hogy 90 ezer fővel nőtt a közalkalmazottak száma nyolc év alatt. A 2018-as költségvetés szerint a Klebelsberg Központnál 106 ezeren, az NGM Szakképzési Centrumaiban 27,4 ezren dolgozhatnak, míg a kórházakban, rendelőkben vagyis az államosított egészségügyben 84 019 alkalmazott. De nem is találunk olyan minisztériumot, amely kisebb létszámmal működne, az átszervezések után szinte mindenütt nőtt a kormányzati apparátus.

Ugyanakkor kormánytól független közintézményeknél szigorú létszám-gazdálkodást folytattak: a Magyar Tudományos Akadémiánál, a KSH-ban és az ombudsmani hivatalban még csökkent is a létszám. Akad még egy minisztérium, az igazságügyi tárca, ahol nagyon látványos a csökkenés, azonban a 2010-es Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormányzati közigazgatás működtetését is ellátta, amely ma a Miniszterelnökség feladata. A 2010-es kormányváltáskor a közigazgatási tárcánál 5665-en dolgoztak, a mai Igazságügy Minisztériumban pedig 584-en. A mérleg másik oldalán viszont ott van a feladatok átvevő a Miniszterelnökség, ahol jövőre 41 960 embernek kell széket és íróasztalt találni, míg 2010-ben alig 93-an tébláboltak a parlamenti irodákban.

Eltűnt az NFÜ, de legalább kevesebbet lát Brüsszel

A Miniszterelnökség esetében a kormányhivatalok, a kormányablakok hivatalnokai mellett jelentős mértékben növelték az uniós pályázatírók és elbírálók számát. Csak emiatt több száz új munkahely létesült a központi közigazgatásban, miközben 2010 előtt a pályázatírás piaci alapon ment, az elbíráslást-ellenőrzést viszont ellátta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 503 munkatársa. Ráadásul az NFÜ működési költségvetését az Európai Unió állta - így viszont belelátott az uniós pénzek eloszlatásba. Az Orbán-kormány a minisztériumokba integrálta az uniós pénzek elosztását - ezzel csökkentve az uniós kontrollt, ami megkönnyíti az uniós pénzek nem szabályos felhasználásának lehetőségét -, és növelve a kistisztviselők számát, ezzel a magyar adófizetők terheit.

A nemzetgazdasági tárca környékén is érdekes változások mentek végbe az elmúlt években: a minisztériumnál jelentősen felduzzadt a létszám, amely két okra vezethető vissza. A tárcához került a komplett szakoktatás, a Szakképzési Centrumoknak 27 452 alkalmazottjuk van, ezek a tanárok és az oktatásr segítő szakdolgozók korábban is közalkalmazottak voltak, ám a klebelsberges tanárokhoz és az orvosokhoz hasonlóan nem jelentek meg a kormányzati statisztikában, hisz a szakközépiskolák többségét is önkormányzatok tartották fent. Ugyanakkor az NGM lett az uniós pénzelosztás másik központja a Miniszterelnökség mellett, ez is növelte a létszámot, ugyanakkor az egyéb átszervezések pedig csökkentettek.

Jó példa az NAV és az OEP átszervezése

Időközben önállósodott az adóhivatal, amely kikerült az NGM alól, ráadásul az egyesített NAV-nál már csak 21 320-an dolgoznak, míg az APEH-nél és az akkor még független Vám és Pénzügyőrségnél (VPOP) 22 461 fő volt: vagyis 1110 fővel csökkent a létszám. Az elmúlt nyolc évben az APEH és a VPOP összevonása volt az egyik olyan átszervezés, amely létszámcsökkenéssel járt, ráadásul a feladatellátás színvonala ezt nem szenvedte meg.

Az elmúlt években azonban egészen új hivatalok, minisztériumok nőttek ki a semmiből: ennek az ékköve a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely irodának már kissé nagy, hisz 251-en dolgoznak a miniszterelnöki titkárságon. Ráadásul nem is egy helyettes-államtitkár irányítja, hanem miniszteri rangú személy. Hasonló új intézmény a Magyar Művészeti Akadémia, amelynek működése évente több milliárd forintot visz el, ráadásul az MMA tízmilliárdos ingatlanvagyont is kapott a kormánytól a működéséhez.

A kisebb hivatalokban is drasztikusan nőtt a létszám, az energiahivatal létszáma 100 főről 340 főre hízott nyolc év alatt, de az Állami Számvevőszék alkalmazottjainak száma is 20 százalékkal, 600 főre nőtt. Mind a két hivatal volt fideszes képviselő irányítja, ezzel párhuzamosan viszont a szakmai munka minősége romlott. Az Állami Számvevőszék az elmúlt években nem sok, az állam működésével kapcsolatos unikális jelentést tett le az asztalra, e héten publikáltak dolgozatot a parlagfűirtás meg (nem) szervezésről. Az energiahivatal pedig nem tesz mást, mint kiszolgálja a kormányzat döntéseit, ahelyett, hogy a szektorban a versenyt erősítené, illetve ösztöné az állami szolgáltatókat a lakossági energiaárak mérséklésre.

Drasztikusan csökkent viszont az Országos Egészségbiztosítási Pénztár létszáma: az alkalmazottak egy része a államkincstárhoz került a megmaradó Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél jövőre már csak 707-en dolgoznak, szemben a 2010-es 3284 fős mamutszervezettel.

Óriási pénzszivattyú az állam

Nem csak nem lett kisebb, de értelemszerűen olcsóbb sem az állam, még akkor sem, ha az államosított egészségügyi és oktatási alkalmazottakat nem vesszük figyelembe. A kormányzat és a törvényhozás működésére 1321,1 milliárd forintot költött az akkori kormány az adófizetők pénzéből. 2018-ban az államháztartás "általános közösségi szolgáltatásokra" 2238,9 milliárd forintot fordított - vagyis 900 milliárd forinttal nőtt a költés, miközben az infláció alig 14,7 százalék volt. Még jelentősebb a növekedés, ha az állami működési kiadások teljes mértékét, a rendőrségi és honvédelmi kiadásokat is nézzük, ez esetben a 2010-es 2071 milliárd forintról az éves kiadás 3480 milliárd forintra hízott.