Az Országgyűlésről szóló törvény kimondja, ha a képviselő közjogi tisztségviselőként lakáshasználatra vagy budapesti lakhatásával összefüggésben támogatásra vagy egyéb juttatásra jogosult, kérheti az Országgyűlés Hivatala által biztosított budapesti lakóház vagy lakás használatát, amennyiben a közjogi tisztségviselőként őt megillető lakhatással kapcsolatos jogosultságairól lemond. Viszont ha a lakhatást az Országgyűlés Hivatala nem a vagyonkezelésében lévő lakóház vagy lakás használatba adásával biztosítja, abban az esetben a megfelelő lakóház vagy lakás használatba adásának biztosítására

az Országgyűlés Hivatala havonta legfeljebb a képviselői tiszteletdíj 35 százalékának megfelelő összeget használhat fel,

amely kiterjed a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz, a távhő, a csatorna- és a hulladékkezelési szolgáltatások beszerzésével összefüggő kiadások teljesítésére is. A lakóház vagy lakás rendeltetésszerű használata során felmerülő egyéb költségek a képviselőt terhelik. A nem rendeltetésszerű használat során bekövetkezett károkért a képviselő felelős – figyelmeztet még a 2012. évi XXXVI. törvény.

Akár 70 ezerrel is emelkedett a havi albérleti díj

Idén februárban vált egyértelművé, hogy az országgyűlési képviselők fizetése is emelkedik, hiszen az alapbérük a bruttó átlagbér háromszorosa. Ennek megfelelően

2024-ben bruttó 166 ezer forinttal emelkedett a képviselői alapbér, így körülbelül 1,71 millió forintot kapnak kézhez.

Persze, ehhez még járnak a különböző bizottsági tagságok után járó javadalmazások, de az albérlet esetében ezeket nem kell számításba venni. 

Így körülbelül 598 ezer forintos lakhatási támogatást nyújt az Országgyűlés Hivatala a képviselők számára, és bár ezt a keretet nem használták még ki, talán nem lepődünk meg, hogy súlyos tízezrekkel emelkedtek a képviselők bérleti díjai.

Az elmúlt időszakban módosított lakásbérleti szerződések:

  1. Berki Sándor (58 négyzetméter): 465 360 forint per hó (2024. augusztus 15-től, előtte: 401 000 forint)
  2. Salacz László (50 négyzetméter): 324 940 forint per hó (2024. május 3-tól, előtte: 280 000 forint)
  3. Mihálffy Béla (47 négyzetméter): 406 170 forint per hó (2024. május 1-től, előtte: 350 000 forint)
  4. Vargha Tamás (51 négyzetméter): 400 400 forint per hó (2024. július 1-től, előtte: 345 000 forint)
  5. Móring József Attila (39 négyzetméter): 293 600 forint per hó (2024. május 1-től, előtte: 253 000 forint)
  6. Pósán László (81 négyzetméter): 504 820 forint per hó (2024. június 1-től, előtte: 435 000 forint)
  7. Gelencsér Attila (69 négyzetméter): 423 800 forint per hó (2024. június 1-től, új szerződés)
  8. Balla György (107 négyzetméter): 464 200 forint per hó (2024. május 3-tól, előtte: 400 000 forint)
  9. Riz Gábor (43 négyzetméter): 406 170 forint per hó (2024. május 1-től, előtte: 350 000 forint)
  10. Jakab István (169 négyzetméter): 534 380 forint per hó (2024. május 1-től, előtte: 460 740 forint)
  11. Komjáthi Imre (69 négyzetméter): 435 190 forint per hó (2024. június 1-től, előtte: 375 000 forint)
  12. Szabó Szabolcs (59 négyzetméter): 250 670 forint per hó (2024. május 1-től, előtte: 216 000 forint)
  13. Lukács László György (69 négyzetméter): 528 000 forint per hó (2024. május 1-től, előtte: 455 000 forint)
  14. F. Kovács Sándor (53 négyzetméter): 330 740 forint per hó (2024. május 1-től, előtte: 285 000 forint)
  15. Csárdi Antal (78 négyzetméter): 440 990 forint per hó (2024. május 1-től, előtte: 380 000 forint).

Gelencsér Attila kivételével a többi országgyűlési képviselő esetében nem változott a bérbeadó, csak a szerződésben szereplő összeget módosították, az viszont közös, hogy mindegyik szerződés határozatlan idejű, ugyanakkor az már nem derül ki, hogy Budapest mely kerületében bérel lakást az adott politikus.  

Aranyat érnek

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője érdeklődésünkre elmondta, bár részleteket nem ismerhetünk meg a parlament honlapján elérhető adatokból, de valószínűsíthetően ezek tipikusan nem a legolcsóbb kiadható lakások, igaz, nem is a legdrágábbak, hiszen azok akár a milliós négyzetméterárat is elérhetik. Szerinte a piac felsőbb középmezőnyébe tartoznak a képviselők bérleményei. 

A szakértő ugyanakkor arról is beszélt, hogy ezek a díjmódosítások valamennyire eltérnek a piaci átlagtól, ami júliusban 9,9 százalékos volt, ugyanakkor ez függ a bérlő és a bérbeadó közti viszonytól is. Van olyan bérbeadó, aki egy évig nem emel, és utána jelentősebb mértékben kompenzál.

Viszont örök igazság, hogy egy jó bérlő aranyat ér, és egy országgyűlési képviselővel akár hosszú évekig nem vállal senki kockázatot

– fogalmazott. 

Balogh László hangsúlyozta, hogy bár „vadnyugatinak tűnik" az albérletpiac, a bérlők esetében sokkal inkább érvényesül a szociális érzékenység, mint az ingatlant árusítók körében. Előbbiek számára egyértelmű cél, hogy megtartsák a bérlőt, hogy ne álljon üresen a lakás, hiszen az számukra is ráfizetés, így kénytelenek alkalmazkodni.

Az ingatlan.com munkatársa hangsúlyozta azt is, hogy az albérleti díjak esetében számolni kell az inflációval is. Ami rossz hír, hiszen nőttek a fogyasztói árak júliusban az előző év azonos hónapjához képest. A szolgáltatások 9,1 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 11,7 százalékkal. 

Jól jönne a lift

Egyébként a rentingo.com legfrissebb albérletpiaci elemzése szerint az első negyedév bérletidíj-emelkedése, valamint a 251 ezer forintos lélektani csúcs után áprilisban 2 százalékkal mérséklődtek az albérletárak Budapesten márciushoz képest. A korrekció oka, hogy márciusban csökkenni kezdett a keresleti árszint, és mostanra a februári csúcshoz képest már csak 5 százalékkal kevesebbért keresik a kiadó ingatlanokat.

Kép: Economx.hu

A legfrissebb adatokból az is kiderül, hogy a fővárosi bérlők 40 százaléka liftes házban keres fiatalos, világos, erkélyes lakást, és a legnépszerűbb célpontok a XI., a XIII. és a IX. kerületek, ahol az elmúlt 10 évben sok új lakás épült. A legtöbben a XI. kerületben keresnek kiadó ingatlant, a budapesti bérlők 14 százaléka bérelne itt lakást.