A kedden elfogadott új gazdaságpolitikai akcióterv három pillére fogja meghatározni a következő években a kormányzati lépéseket – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciáján.
Nagy Márton felidézte: a három pillér a megfizethető lakhatás biztosítása; a jövedelmek vásárlóerejének növelése; valamint a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) támogatása érdekében a Demján Sándor program elindítása.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Régóta adós volt a kormány azzal, hogy meghosszabbítják-e az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfát, a szerdai Kormányinfón kiderült, hogy igen. Ezen kívül egy 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel-kamatplafont fognak bevezetni a bankszektorral együttműködésben, valamint bővítik a kollégiumi férőhelyeket – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. október 16-án
Kép: MTI, Koszticsák Szilárd
Varga Mihály már idén májusban, egy Facebook-posztban közölte, hogy kitolják a kedvezményes lakásáfa határidejét. 2026. december 31-ig az új építésű lakásokat (150 négyzetméterig) és családi házakat (300 négyzetméterig) csupán 5 százalékos áfakulcs terheli.
A pénzügyminiszter anno kifejtette, hogy további könnyítést jelent, hogy a kedvezményes adókulcs akár 2030 végéig is alkalmazható az olyan ingatlanok esetében, amelyek építési engedélye, bejelentése 2026 végéig megtörtént. Varga Mihály posztját viszont hónapokig csend követte, nem lehetett tudni, hogy mikor kerül végre az Országgyűlés elé a törvényjavaslat.
Ötszázalékos lakásáfa – Ezt tényleg eljátssza a kormány?
Májusban jelentette be a pénzügyminiszter a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa újabb kétéves meghosszabbítását, azonban azóta sem került az Országgyűlés elé az erről szóló törvényjavaslat. A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy az intézkedés nem lesz meghosszabbítva, mivel azzal jelentős mértékben visszaesnének a lakásépítések.
A döntés valószínűleg már korábban megszületett, ám jogszabályban egyelőre nem jelent meg.
Itt valószínűleg érvényes lehet a mondás, hogy az ígéret szép szó, de ha betartják akkor az még jobb, főleg ha jogszabályba is foglalják, mert így október közepén a lakásfejlesztőket is aggaszthatta, hogy akkor most tényleg meghosszabbításra kerül-e a kedvezményes lakásáfa vagy sem
– hangsúlyozta az Economx érdeklődésére az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, hiszen „ha esetleg nem került volna meghosszabbításra, az elég kellemetlen meglepetést okozhatott volna a lakásfejlesztőknek".
Balogh László úgy látja: a lakásépítések felpörgetése, az ingatlanpiac élénkítése több célt is szolgálhat. Segítheti a lakosság ingatlannal kapcsolatos céljait, plusz hatékonyan hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez is. A kormány így a kellemest tudja összepárosítani a hasznossal.
A nemzeti lakásstratégia 2035-ös dokumentumban megjelent tervek szerint az a cél, hogy az új lakásépítések száma elérje az évi 25-35 ezres számot.
Ehhez egyfelől szükséges a kereslet élénkítése az új lakások iránt, például a kedvező kamatozású hitelekkel. Ennek az egyik eszköze lehet az 5 százalékos lakáshitel. A másik lába pedig, amit ezzel muszáj párhuzamosan együtt vinni, az az 5 százalékos lakásáfa, ami viszont a kínálatot erősítheti
– fejtette ki Balogh László.
Az 5 százalékos önkéntes, lakáshitelekre vonatkozó kamatplafonról még szeptember végén egyeztetett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Bankszövetséggel. Akkor abban állapodtak meg, hogy két hónap alatt a bankok kitalálják, hogy hogyan tudják ezt a kérését végrehajtani.
A vezető gazdasági szakértő úgy látja, ennek két fontos tényező miatt van jelentősége:
ha önkéntesen vállalják a bankok ezt a kamatplafont, akkor az fölgyorsíthatja azt a kamatcsökkentési tendenciát, ami a piacon már folyamatosan zajlik 2024 eleje óta;
gyakorlatilag hat százalékos az a lélektani határ, aminél kisebb kamattal a lakosság hitelfelvételi kedve nagyot ugrik.
Ez azért fontos, mert most már olyan szinten járnak az ingatlanárak, hogy minden második ingatlanvásárláshoz hitelre van szükség, tehát, ha a hitelezési feltételek javulnak, akkor az az ingatlanpiacra is élénkítőleg hathat.
„Láttuk, hogy nagyon sokan halogatták, halasztották, főleg az elmúlt év első felében az adásvételeket, mert a gazdasági környezet rosszabb volt 2021/2022 elejéhez képest. 2023 elején, az inflációval párhuzamosan a lakáshitel kamatok is az egekbe ugrottak, akkoriban 10-12 százalékos ajánlatokat adtak ki a bankok a leendő ingatlanvásárlóknak, most pedig már 5,9-6,3 százalék körül járnak a banki hitelek kamatlábai a lakáshitelek esetében“ – hangsúlyozta lapunknak Balogh László, aki szerint nagy kérdés, hogy mit vállalnak a bankok, miután a forrásköltségük relatíve magas, a bankközi kamatlábak még öt százalék felett járnak.
Lehet, hogy első körben inkább csak célzottan tudják érvényesíteni ezt a maximum 5 százalékos lakáshitel kamatot. Például az első lakást vásárló fiatalokat vagy az energiahatékony, zöld hitelezést vonják be ebbe a hitelkörbe
– közölte a szakértő, egyben felhívta rá a figyelmet, hogy itt még sok a kérdés, a kormányinfón is úgy hangzott el, hogy folyamatban van a tárgyalás. A két hónapos határidő kapcsán azzal számolnak, hogy mivel szeptember végén történt a felvetés, így 2025 januárjától lehet érvényes kamatplafon.
A kormány belenyúl a nyugdíjpénztárakba, felrobbanhat az ingatlanpiac
A nemzetgazdasági miniszter a napokban világossá tette: nagy tanulsága az elmúlt időszaknak, hogy az infláció leküzdését, az élelmiszer-infláció leszorítását és a reálbérek növelését követően a lakosság számára az otthonteremtés fontosabb, mint a fogyasztás beindulása.
Nagy Márton bejelentése alapján jövőre adómentesen, lakáscélokra, lakáshoz kapcsolódóan eszközölendő felújításokhoz is felhasználható lesz az önkéntes nyugdíjpénztárakban az eddigiekben a saját és a munkaáltató befizetésekből, valamit az ezeken elért hozamokból és állami adó-jóváírásból felhalmozódott megtakarítás.
Az előzetes kalkulációk alapján 200-300 milliárd forint mozdulhat meg
– közölte Balogh László, egyben megjegyezte, hogy ez azért érdekes, mert a lakáspiac teljes évi forgalma, ha az összes eladott lakás értékét figyelembe vesszük, akkor 2022-ben mintegy 4 ezer milliárd forintot, 2023-ban pedig közel 3 milliárd forintot tett ki.
„Ez 300 milliárd forint ennek a 10 százalékát jelenti, de azért azt hozzá kell tenni, hogy ez elsősorban nem lakásvásárlásokban csapódik majd le, hanem a szintén a kedvezményezett célok közé tartozó lakásfelújításoknál, ami már egy érzékelhető összeg, figyelembe véve, hogy egy átlagos önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás ezeken a számlákon 2-3 millió forint körül lehet” – tette hozzá a szakértő.
Listát mutatunk arról, hogy milyen lakásfelújításokra vehetők fel a nyugdíjpénzek
Közzétették azt a jogszabálytervezetet, amely részletesen szabályozza, hogy 2025-ben mire és hogyan használhatók fel az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások lakáscélra adómentesen. Ez alapján kiderült, milyen lakásfelújítási munkák valósíthatók meg ebből a pénzből.
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
