Az európai uniós kutatási miniszterek július 21-i informális tanácsülést tartottak a zöld hidrogénről szóló, németek által kezdeményezett elképzelések megvitatására. A magyar kormányt Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára képviselte. Az eseményről kiadott sajtóközlemény szerint Kaderják Péter elmondta, hogy azon tagállamok közé tartozik Magyarország, ahol úgy vélik: a hidrogén nélkülözhetetlen eszköz az európai unió 2050-es éghajlat-semlegességi cél eléréséhez.

Az államtitkár hozzátette, hogy ezt a kormány a Nemzeti Energia- és Klímatervben és az új Nemzeti Energiastratégiába is beleírta, mi több: a közelmúltban megalakult Nemzeti Hidrogén-technológiai Platform is, hogy összehozza a kutatás és az ipar szereplőit egy hidrogén-stratégia kialakítására.

Kapcsolódó

Az eu-s kutatási miniszterek ülése a zöldhidrogénről szólt. Arról a technológiai-energetikai-klímavédelmi platformról, melynek aktuális ötletével Németország állt elő ez év elején. Ahogyan akkor a Napi.hu megírta: a karbonmentes hidrogéntermelésben és felhasználásában rejlő energetikai és gazdasági potenciálról  és annak kiaknázhatóságáról szóló tervezetet Angela Merkel kabinetjében véleményezésre küldtek körbe. Ebben az állt, hogy 2030-ig  a hidrogén alapú energiatermelési potenciált az ötszörösére (1-ről 5 GW-ra) növelnék, és drasztikusan megemelnék azokat a támogatási, ösztönzési programokat, melyek a teherszállításhoz, a fűtéshez köthetően a hidrogén üzemanyagként való bevonását erősítenék, illetve: elősegítenék, hogy a kőolaj, dízel és földgáz égetésű energetikai berendezések helyét egyre inkább a hidrogén vehesse át.

Shutterstock

Az Energiewende utolsó fejezeteként is értelmezhető lépéshez sok-sok zöld hidrogén kell. Tehcnológiailag ezt az anyagot földgázból is elő lehet állítani, csak az meglehetősen környezetszennyező technológiát kíván. Ezért a "zöld", illetve a "tiszta" előtag használata, amin ma a vízbontással kinyerhető hidrogént jelölik, és azt, hogy az ehhez szükséges energiát megújuló energiából táplálják a rendszerbe.

A megújuló energiák alatt alapvetően szél-, és napenergiát kell érteni; a zöld hidrogén nagy tömegű előállításánsk éppen ez termeti meg az egyik legnagyobb jelenlegi akadályát. A technológiai fejlesztés azért nem ért még célba, mert a vízbontáshoz szükséges energiamennyiség nagyobb, mint a kinyerhető hidrogénből előállítható. (Az először a Spiegel által megszellőztetett német "hidrogéngazdaság" is úgy indulna, hogy a németek számára elegendőnek gondolt hidrogénhez - amiatt, hogy ennek előállításához nem lenne elég megújuló villamos energiája - nagyrészt importból juthatna hozzá.)

A "nagy zöld hidrogén terv" azonban aktuálissá vált az elmúlt hónapokban, az Európai Bizottság július 8-án bemutatott tervepedig már arról szól, hogy a megújuló energiaforrások segítségével előállított, zöld hidrogén az EU karbonmentesítési törekvéseinek fő motorjává válhat. Ezért érdemes ösztönözni és támogatni a kapcsolódó technológiák fejlesztését és alkalmazását - jelentette ki az uniós platform, és ezzel most a magyar kormány is egyet értett.

Utóbbi álláspontja azonban az, hogy a hidrogén előállításánál a nukleáris energiában rejlő lehetőségeket sem szabad figyelmen kívül hagyni. "A nukleáris alapon előállított hidrogén hosszú távon is kulcsszerepet játszik majd a magyar energiarendszerben, az egész magyar gazdaságban. Úgy véljük, hogy a nukleáris alapon előállított hidrogén is tiszta hidrogénként kellene elismerni" - mondta a sajtóközlemény szerint Kaderják Péter.

A technológiailag és közgazdasági értelemben logikusnak látszó kijelentéssel azonban van egy nagy probléma. Az, hogy a zöld hidrogén elnevezés az előállításához szükséges energia megújuló jellegére utal, márpedig: a nukleáris energiáról ugyan sok minden elmondható de az nem, hogy tiszta, vagy megújuló lenne. Az államtitkár felvetése azonban másra is rávilágít:  eddig, 2013 óta Paks II. építésének indokaként a várhatóan növekvő fogyasztási igények, illetve az áramhiány elkerülése hangzott el leginkább. A hidrogéntermelés érdekében épített atomerőmű ötlete így nem csak hogy új indoklásként bukkant fel, de mint ilyen, meg is kérdőjelezi az eddig magyarázatokat - és gazdasági-megtérülési számításokat is.