A legutóbb közölt adatok szerint Magyarországon a lakott lakások 31 százaléka kétszobás, 32 százaléka háromszobás, a négy vagy annál több szobás lakások aránya 29 százalék.

Kicsi lakásban kicsi a hely

A lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter, 4 négyzetméterrel több, mint 2011-ben. Tovább nőtt a nagy lakások aránya, a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületűek 28 százalékot tesznek ki. Száz lakott lakásra 237 lakó jut, 11 fővel kevesebb a 2011. évinél.

Egy lakás, három lakó, három fogyasztó

A vizsgált időszakban a lakások méret szerinti megoszlásában megfigyelhető, hogy a kisebb méretű lakások aránya csökkent, a nagyobbak aránya viszont emelkedett a teljes lakásállományon belül.

AZ ÁTLAGOS LAKÁSMÉRET A FŐVÁROSBAN BIZONYULT A LEGKISEBBNEK: A LEGKISEBB ALAPTERÜLETŰEK ÁTLAGBAN 62 NÉGYZETMÉTERESEK.

Mindezt azért fontos tisztáznunk, mert a visszaváltási szabályok értelmében

az új italcsomagolási rendszer bevezetésével minden visszaváltási jelöléssel ellátott újrahasználható és egyszer használatos, sértetlen üveg, fém és műanyagpalackos ital csomagolása visszaváltható.

Extra hely kell a hulladéknak

Vagyis a korábbi – ugyancsak környezettudatos – bánásmóddal ellentétesen, amikor is a fogyasztók a sárga szelektív kukákban összenyomorgatva, vagyis kisebb helyet igénybe véve gyűjtötték az italos csomagolások hulladékát, most jelentős helyigénnyel, 

SÉRTETLENÜL KELL GYŰJTENI A CUCCOT ANNAK, AKI NEM AKARJA ÁREMELKEDÉSKÉNT LENYELNI CSOMAGOLÁSONKÉNT AZ 50 FORINTOS PLUSZKÖLTSÉGET.

Kukkantsunk be tehát példaként egy budapesti 40 négyzetméteres kislakásba, ahol mondjuk hárman élnek, vagyis nyilvánvalóan amúgy sem bővelkednek a tárolóhelyekben.

Ott aztán most igazán bajban vannak, hiszen vagy kiürítenek egy szekrényt a konyhai edények, esetleg a ruhák rovására, hogy a visszaváltási szeánszig ott őrizgessék a sértetlen italos csomagolásokat, vagy úgy dönt a családi kupaktanács, hogy ugyan már, nem érdekes, eltekint az 50 forintos palackonkénti betétdíjtól, hiszen az „mindössze” havi pár ezer forint, feltéve, hogy a család viszonylag egészségesen táplálkozik, sörrel, borral, kólával, üdítővel, energiaitallal még csak véletlenül sem él, és csakis ásványvizet fogyaszt. 

Drága lesz a palackos víz, érdemes leszokni róla

Ötven forintba kerül az ásványvizes palackok darabja a visszaváltási rendszer bevezetésével. Egy ember könnyedén elfogyaszthat minden áldott nap egy üvegnyi vizet, vagyis csupán az ásványvizes palackokra fordított éves költés személyenként mintegy húszezer forintra rúghat.
Lássuk csak! →

Havi több ezer forint és az élettér a tét

Egy három tagú család ásványvíz-fogyasztása fejenként napi másfél literrel számolva bizony havi 135 literre is rúghat, ami egyúttal azt is jelenti, hogy

MINDEN EGYÉB VISSZAVÁLTÓS PALACK TÁROLÁSA NÉLKÜL ÖNMAGÁBAN A VIZES PALACKOK DEPONÁLÁSA HAVI 0.135 KÖBMÉTERNYI HASZNOS TERET VESZ EL EGY LAKÁSBÓL,

illetve visszaváltós betétdíjra átszámítva havi 4.500 forintos extra kiadást jelent az érintett famíliának, ha lemond a műanyag hulladék őrizgetéséről.