A különböző ártalomcsökkentő technológiák elterjedése a társadalomban jellemzően nem egyik pillanatról a másikra történik.

Elég csak a szelektív hulladékgyűjtésre gondolni: milyen hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a szemét összeöntése legyen furcsa és elítélendő, ne pedig azt nézzék csodabogárnak, aki veszi a fáradtságot és külön gyűjti a műanyagot, a fémet, az üveget és a papírt.

Kapcsolódó

Az FKF Nonprofit Zrt. -  illetve annak jogelődje - már a 90-es évek elején megkezdte a kísérleti jellegű szelektív hulladékgyűjtést, akkor még csak néhány budapesti helyszínen. Később megjelentek az elemgyűjtő edények az oktatási intézményekben és egészen 2002-ig kellett várni arra, hogy Budapest egész területére kiterjesszék a rendszert. A hulladékgyűjtő szigetek rövid idő alatt népszerűek lettek, sikerükhöz vélhetően az is hozzájárult, hogy megmutatták, mit tehet az ember a klímavédelmi célok teljesítése érdekében. A teljeskörű, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés 2015-ben indult.

A színes kukák számos, klíma- és környezetvédelmi kampányban megjelentek, hamarosan pedig felnő az a generáció, amelynek tagjai már óvodás koruk óta tudják, hogy a szemetet bizony külön kell gyűjteni.

Getty Images

Hasonló utat jár be a napenergia felhasználása is, bár a technológia egyelőre gyerekcipőben jár. A magas kezdeti költségek ellenére ugyanakkor egyre többen jönnek rá, hogy a napelem vagy napkollektor panelek nem csak függetlenebbé teszi őket a közművektől és csökkentik a helyi kibocsátást, de hosszabb távon még anyagilag is megéri. Jelenleg 8-12 éves megtérüléssel lehet számolni a háztartási naperőművek estében.

A napelemek terjedésének nyilván nagy lökést ad az a 2021-ben életbe lépő szabályozás is, amely szerint az új építésű házaknál az energiaigény legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni.

A technológiai fejlődés, mint az ártalomcsökkentés egyik eszköze, azonban leginkább a közlekedésben érhető tetten. Elég csak megnézni, hogy terjednek a hibrid, a plug-in hibrid és az elektromos járművek, elsősorban a fejlett országokban ahol rendelkezésre áll a szükséges töltőinfrastruktúra is. 2019-ben világszerte 2,26 millió tölthető autót adtak el, ami 9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket.

Jövőbemutató változások jönnek

Ha pedig már technológiai forradalom, akkor nem mehetünk el a dohányzás világában bekövetkezett forradalmi változások mellett sem, a füstmentes alternatívák mostanában kezdtek elterjedni Magyarországon is. Az új technológiák terjedésével egyre több emberben tudatosul: nem elsősorban a nikotin, hanem az égés a dohányzással összefüggő betegségek legfőbb okozója. A cigaretta égése során keletkező füstben lévő vegyi anyagok károsak nem csak magára a dohányosra, de környezetére nézve is. Egy szál cigaretta meggyújtását követően a füstben több mint hétezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. Köztük 93 olyan, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatala (FDA) hivatalosan is veszélyesnek minősített.

A technika fejlődése révén egy benzines autóból át tudunk ülni egy elektromosba, vagy barnaszén helyett tudunk naperőművel meleget varázsolni az otthonunkba. Napjainkban a füstmentes dohányzás is létező alternatíva, így nem csak utazni vagy fűteni lehet kevésbé ártalmas módon, hanem a dohányzás kérdésében is az foglalkoztatja a tudományt, hogy a dohányzás csökkentett ártalmakkal járó  alternatíváit kutassa azok számára, akik minden figyelmeztetés ellenére sem hagyják abba a cigarettázást.

A füstmentes technológiákban közös, hogy égés és füst nélkül működnek, így kutatások szerint lényegesen kevesebbet szabadíthatnak fel a cigarettázás során keletkező rákkeltő anyagokból. Ezáltal nemcsak a használó, hanem a környezete is kevesebbet szív be ezekből, mint a hagyományos cigaretta esetén.

A füstmentes technológiákat 3 nagyobb csoportba lehet sorolni:

  • Az e-cigaretta nem füstöt, hanem nikotinpárát képez azáltal, hogy elektromos úton felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot.
  • A hevítéses technológia dohány használatával működik, azonban használata során épp csak annyi hő képződik, ami képes a dohány- és nikotinpárát felszabadítani, azonban égés hiányában nem keletkezik füst.
  • A nikotinsóval működő technológiánál kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára.

A fent említett ártalomcsökkentési módokban közös, hogy füst és égés nélküli alternatívát jelentenek és használatukkal az elmúlt időszakban kezdtünk el megismerkedni. Bármelyik füstmentes technológiát nézzük az ártalomcsökkentés érdekében, azzal fontos tisztában lenni, hogy az új technológiák sem kockázatmentesek, hiszen például nikotint tartalmaznak, amely erős függőséget okoz, és megemeli a vérnyomást, illetve használatuk hosszútávú hatása sem ismert. A dohányzás esetén a legjobb, ha egyáltalán nem használunk semmilyen dohányterméket, azaz a legjobb rá sem szokni a dohányzásra. Ha mégis dohányzunk, akkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy leszokjunk róla. Ha pedig erre valamilyen okból kifolyólag nem kerül sor  - és csakis akkor - lehet a cigarettához képest kevésbé ártalmas eszközökhöz fordulni. De ezek esetében is fontos, hogy mindig csak a megbízható forrásból származó technológiákat válasszunk.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.