Szabó Róbert: az már nem elég, hogy a napelemekkel csak a hálózatra csatlakozunk

Az idei Intersolar  12 tömött csarnokot töltött meg napelemekkel, inverterekkel, komplett lakóházas energiatermelő és hatékonyságnövelő rendszerekkel, akkumulátoros tárolókkal, különböző anyagú és méretű tartószerkezetekkel, elektromos autók töltésére használó kisebb-nagyobb berendezésekkel és hajózási konténer méretű, több megawattos energiatároló egységekkel. A látottak letaglózóak voltak.

Valójában nem az volt meglepő, hogy milyen sok, kisebb-nagyobb, részfeladatra vagy komplex rendszerre vonatkozó megoldást mutattak be a kiállítók, hanem az, hogy az Intersolar azt nyomatékosította: lám,  nagyon rövid idő alatt is nagyon sok változás történhet - és történik is az energetikának ebben a szeletében.

Szabó Róberttel is Münchenben találkoztam, ezért elsőként arra kértem, hogy a maga perspektívájából magyarázza már el, hogy miről, és kinek is szólt ez a kiállítás. A mérnök szerint a korábbi iparági seregszemlékhez képest, amikor a napelem technológia vívmányai köré épült az Intersolar, idén ezt a fókuszt mindinkább az enegiatudatosságra tolták át a szervezők - és ennek csupán egy szeletkéje maga a napelemtechnika.

Az Intersolar ennél fogva már inkább azzal foglalkozott, hogy a napelemet hogyan-mivel kellene a tetőre tenni, miért csak a tetőre tennéd a paneleket, hogy mennyi energiát hogyan tudnál eltárolni, milyen technológiát tudsz még rendszerbe kötni, hogy mindezek az energiahatékonyságban összegződjenek.  

 - mondta a Huawei szakembere.  Noha nem a cége volt a legnagyobb kiállító az Intersolaron, a kínai gyártó és szolgáltató jelenléte egyáltalán nem indokolatlan. A mobiltelefon gyártás mellett ugyanis a cég a világ egyik legnagyobb szereplője az inverterpiacon. A müncheni standján is elsősorban a napelemekhez kapcsolódó energetika megoldásokat állította ki, mutatta be. Például egy lakóház méretű komplex energetikai rendszert, ami akár 15 kWh akkumulátorkapacitással is felszerelhető, de volt ott 2 MW-os, üzemi-hálózati méretű energiatároló rendszer is.

A mérnök szerint jelenleg, a napelemek terjedésével elértünk odáig, hogy rájöttünk: a villamos energia rendszerek akkor működhetnek a jelenleginél jobban, ha a szükséges csillapítási pontokon vannak benne "rugók". Ilyen kiegyensúlyozó "rugónak" tekinti ő az energiatároló berendezéseket, melyek ráadásul a termelő-fogyasztó számára, de a hálózatok számára is problémakezelőnek bizonyulnak. És mivel ez a technológia ma már egyre inkább elérhetővé válik a fejlesztések, a növekvő igények és a technológia kiforrottsága miatt, terjedni kezd, utat tör magának a rendszerben - mondta Szabó Róbert.  

Szermann, Sonnerkraft

Számomra az volt az igazán döbbenetes, hogy miközben évek óta írok e szegmensről, annak magyarországi lenyomatáról, aközben nem egészen két óra repülésnyi távolságban valami egészen mást, nagyságrendekkel dinamikusabb és erőteljesebb napelem szektort láttam, mint odahaza. Olyan pezsgést és variabilitást, amiről idehaza alig vagy semmit se tudunk.

Pedig voltak az Intersolarnak magyar vonatkozásai is, mert a sok céges érdeklődés mellett ott volt például a Szermann, egy pécsi, saját fejlesztésű napelemes tartószerkezet rendszereket építő cég, amely saját standdal, kiállítóként szembesült az ottani valósággal. A cég vezetőjével, Mészáros Gáborral sikerült beszélnünk, aki azt mondta annyi ajánlatkérést kaptak a kiállításon - és az azt követő napokban -, amennyit korábban egy fél év alatt sem, pedig korábban sem ment nekik rosszul...

A kiállítók között ott volt az osztrák Sonnerkraft, melyet idehaza inkább még Kiotosolar néven ismernek azok, akik a cég Egerből működtetett disztribútorával kapcsolatba kerültek. Ez a cég arról ismert, hogy ők itt, Európában tényleg gyártják is a napelemeket. Sőt: nem csak hogy a legnagyobb gyártókapacitással rendelkező európai cég az övék, de az átlátszó, kétoldalas napelemek mellett a “láthatatlan”, festhető homlokzati napelemek egyik legfőbb európai gyártója is.

Azt kérdeztem Szabó Róberttől, hogy az ilyen dolgokat mi általában azért nem tudjuk-e, mert maga a technológia nem része még a mindennapi életünknek?

Avagy valami olyasmi lehet a háttérben, minthogy az autóvásárlás szóba kerülésekor nálunk a Suzukitól jóval ritkábban kerül képbe egy Maybach vagy egy Ferrari? - Egészen más magyarázattal állt elő a Huawei mérnöke....

Az ár már tízmillió alatt

Az energiatárolás ráadásul a lakossági szegmensben igen jó kezdősebességgel indult el. Az megint más kérdés, hogy mindez mibe is kerül. Megkérdeztem Szabó Róbertet erről, aki állítja: ma már egy olyan komplett rendszer, ami a napelemes termelést képes lakóház szinten jó hatékonysággal kezelni, 10 millió forint alatti áron megoldható. Ez nem kis összeg, de így az már csak mítosz, hogy e megoldás megfizethetetlenül drága, a lakossági szintű energiatárolás probléma pedig megoldatlanul bonyolult feladat.

Arra a kérdésre, hogy mindez mennyire kényszerpálya, illetve: mennyire biztos az, hogy ez "A" járandó út a háztulajdonosok számára, a szakember azt válaszolta, hogy ez a technológia a lakosság számára adott, a térnyerése viszont nem csak a pénztől függ.

Szabó Róbert szerint a következő lépcsőfokot az energiamegosztás - és az energiaközösségek megjelenése, elterjedése jelentheti. Utóbbi óriási lökést adhat az energiatárolás és az energiahatékonyság ügyének - tette hozzá. A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy az energiafogyasztás, energiatermelés átalakulási-átalakítási igényét megfelelő szabályozással, akár rendszerszintű előre tervezéssel, kellő szintű és mélységű támogatáspolitikával és digitális technológiával együttesen lehet jól megkezdeni. 

- mondta a mérnök. Szabó Róbert szerint ennek az is az oka, hogy a napelemes technológiák és a hozzájuk társuló megoldások jól skálázhatók kicsiben is nagyban is, így a legkülönbözőbb adottságokra és kívánalmakra is megépíthetők.

Sok további részletre kitért még a podcast, de ezekért már el kell indítani a fenti videót!