Ahelyett, hogy adót csökkentett volna az infláció mérséklésére, mint máshol tették, a magyar kormányzat kiskereskedelmi adót vezetett be, amelyet a cégek átterheltek a fogyasztókra. Így a kormány tulajdonképpen kiszervezte az adóztatást a multikra, miközben a fogyasztó azt hiszi, hogy az ársapkákkal a kormány megvédi a „gonosz” multiktól – erről beszélgetett Pogátsa Zoltán közgazdász kollégájával, Miklós Lászlóval a Pogi Podcast legújabb adásában. (Az előző podcastrészről pedig itt írtunk.)

Nagyon sokan keresték a magyarázatot arra, mi az oka annak, hogy a magyar élelmiszer-infláció háromszorosa az uniós értéknek. Ezt tette Miklós László is, aki a szálakat egészen a kiskereskedelmi adó 2020-as újabb bevezetéséig fejtette vissza.

2021 nyarán aztán ezt a kiskereskedelmi adót nem egyszerűen megemelték, hanem előírták az előző évi 2021-es fizetség 70 százalékának megfizetését. Ez egy bevételarányos adó, bármennyire is extraprofitadónak hívja a kormány

– mondta a közgazdász, hozzátéve, miután nem akartak a kiskereskedelmi vállalatok profitcsökkenést tapasztalni, az extra adóköltségeket beépítették az árakba.

Értelemszerűen azoknak a termékeknek az árát kellett emelniük, amelyeknek a legnagyobb volt a forgalma.

Korábban azt nyilatkozta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, hogy az ársapkák mintegy 3-4 százalékpontot emeltek az élelmiszer-infláción. Ugyanakkor ezen kívül is számos magyarázat született már a magyar élelmiszerárak kiugró emelkedésére, például:

  • az aszály,
  • az euró-forint árfolyam gyengülése,
  • a globális élelmiszerinfláció,
  • az extraadók
  •  vagy éppenséggel a magyar élelmiszerszektor hatékonyságának potenciális hiánya.

Miklós László ugyanakkor hangsúlyozta, a felsorolt opciók többsége a többi európai ország inflációjára, benne pedig élelmiszer-inflációjára is hatással volt. Tudta tehát, hogy a probléma gyökere máshol keresendő.

Fontos látni, hogy egészen tavaly tavaszig – február-márciusig – az európai átlaggal együtt mozgott a magyar élelmiszer-infláció, onnan lódult meg nagyon jelentősen, először az újra bevezetett kiskereskedelmi adó utóhatásaként. Igazi lendületet azonban csak tavaly júliusban vett a magyar élelmiszer-infláció, miután a kormány kihirdette az adóteher emelését

– magyarázta.