Június 25-én az országgyűlés megszavazta Kósa Lajos fideszes politikus javaslatát, hogy sem a sör, sem az üdítő és ásványvíz értékesítésére nem köthetnek kizárólagos szerződést a nagy gyártók a forgalmazókkal. A kormány ezzel szándéka szerint egy olyan régen fennálló problémát akart megszüntetni, hogy az oligopol piacot uraló nagyfőzdék ne lehetetlenítsék el a kisüzemi gyártók megjelenését a kocsmákban, szállodákban vagy éttermekben. A törvénymódosítás egyik fontos passzusa, hogy az ilyen kötbéres, kizárólagosságot kikötő szerződések csak akkor jöhetnek létre a nagyüzemek és a vendéglátóhelyek között, ha egy vendégcsapon valamelyik kézműves sörfőzde termékeit is árusítják.
A hazai sörpiaci szereplők marketingként tekintettek a horeca-szektorban való jelenlétükre, ha egy kocsma szerződést kötött velük, akkor az a fogyasztással arányosan nemcsak, hogy pénzt kapott a gyártóktól, de különböző márkázott termékeket is - ponyvák, söralátétek, poharak, hamutálak stb. -, ráadásul a leginkább ingyen. A fogyasztók ebből maximum annyit vettek észre, hogy az egyik kocsmában a Dreher Sörgyárak termékei közül válogathattak, míg máshol mondjuk a Borsodi bőcsi üzemben készült söröket vásárolhattak. Most viszont ezek a piacot uraló szerződések eltűnhetnek, ami azt eredményezi, hogy mindenhol csapra kerülhetnek a kisüzemi és kézműves sörök. Kérdés, miként érinti majd ez az éppen nyereségessé vált nagy gyárakat.
A fogyasztók reakciója viszont egyelőre kérdéses, de a várható preferenciák alapján a kisebb szereplők örülhetnek: a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatás eredményei szerint többen fognak úgy kézműves főzeteket vásárolni mostantól, hogy kötelező lesz az árusításuk. A megkérdezettek 45 százaléka azt állítja, hogy várhatóan több kisüzemi terméket iszik majd, míg 31 százalék szerint ez nem változtat a sörfogyasztásán. 24 százalékuk viszont azt közölte, hogy egyáltalán nem iszik sört.
A sörfogyasztás egyébként jellemzően férfi szokás Magyarországon a kutatás eredményei alapján: ugyanis a nők 42 százaléka azt mondta, hogy ő egyáltalán nem iszik sört, míg a férfiak 76 százaléka azt mondja, hogy iszik, 45 százalékuk pedig nyitott is az újhullámos sörökre, és csak 31 százalékuk mondja azt, hogy emiatt többet nem fog vásárolni.
Bár a kézműves sörforradalom arcai jellemzően fiatal vállalkozók, a kutatás eredményei alapján inkább a 40-59-es korosztály vevő a kisüzemi termékekre: 46 százalékuk mondta azt, hogy többet iszik majd az ilyen főzetekből, míg a 13-39 éveseknél ez az arány csak 39 százalék. Viszont náluk az idősek (akik már betöltötték a 60. életévüket) is nyitottabbak a kisszériás sörökre: 40 százalékuk próbálná ezeket ki. A fiatalok ódzkodására az is a magyarázat lehet, hogy 38 százalékuk közölte: egyáltalán nem iszik sört - ez a korosztályokat tekintve a legnagyobb elutasítási arányt jelenti.
Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.Végzettségeket nézve az látszik, hogy az eltartott kisujjas borkultúrával szemben a kézműves sörökre sokkal inkább az alacsony végzettségűek nyitottak: 56 százalékuk véli úgy, hogy több ilyen főzetet vásárol majd, ami kétszer nagyobb arány, mint a középfokú (28 százalék) vagy a felsőfokú (26 százalék) végzettségűek ilyetén nyitottsága. A magas iskolázottságú magyaroknál ennek az lehet az oka, hogy 43 százalékuk nem iszik egyáltalán sört a saját bevallása szerint - és elképzelhető, hogy ők a borokért rajonganak. Az alapfokú végzettséggel bíróknak viszont csak a 27 százaléka nem fogyaszt ilyen szeszes italt.
Nem is a fővárosiak sajátja a kézműves sörök vásárlása: nagyjából egyformán vásárolnának ilyen termékeket a különböző településtípusok lakói, a legkevésbé (33 százalék) a megyeszékhelyeken élők mondták azt, hogy így már kipróbálják a kisszériás főzeteket.
A fővárosiak és a falusiak 41 százaléka tervezi, hogy így több kézműves sört vásárol majd, a leginkább (46 százalék) pedig a városokban tervezik az intenzívebb vásárlást. Érdekesség, hogy épp a megyeszékhelyeken mondják azt, hogy egyáltalán nem isznak sört, itt 41 százalék a komló- vagy malátaellenesek aránya.