Magyarország versenyképességének és a középtávú potenciális növekedésének javítása érdekében olyan strukturális reformokat kellene végrehajtani, amelyek támogatják a humántőkébe való befektetést, nevezetesen Magyarországnak az oktatásba, egészségügybe kellene többet beruháznia és javítani az aktív munkaerőpiac működését, valamint a befogadó növekedés elősegítése érdekében erősíteni kellene a társadalmi igazságosságot. Ennek fényében fogalmazta meg az Európai Bizottság (EB) a 2017-es európai szemeszter keretében közzé tett országspecifikus ajánlásokat, amelyben három területre tett javaslatokat.

Az első ajánlások a költségvetést és az államháztartást érintik. Ebben elsősorban azt javasolja az EB a magyar kormánynak, hogy olyan költségvetési irányvonalat kövessen, amely egyszerre erősíti a már elindult gazdasági fellendülést és biztosítja az államháztartás fenntarthatóságát.

Ki kellene vezetni a torzító ágazati adókat

A második javaslatcsomagban az egyszerűsítés és átláthatóság javítására fogalmaznak meg iránymutatásokat. A bizottság szerint tovább kellene mérsékelni az alacsony jövedelmű munkavállalók adóterheit, egyszerűsíteni kellene az adórendszert, különösen a leginkább torzító hatással bíró ágazatspecifikus adók csökkentésével.

Magyarországon az EB szerint továbbra is sokkal magasabb a GDP-arányos adóterhelés a régiós társaknál. Bár a kormány tett lépéseket a munkát terhelő adók csökkentésében, amelyet további lépések követnek jövőre, de különösen a gyermektelen, alacsony jövedelműek adóéke az EU legmagasabbjai között van továbbra is. Emellett az adórendszer bonyolult, az adószabályozások és az adózási környezet gyakori és kiszámíthatatlan változásai a legnagyobb akadályai Magyarországon az üzleti tevékenységek folytatásának, márpedig a bizottság szerint a magyar versenyképesség javulását és a potenciális növekedést a magánberuházások alacsony szintje és az alacsony termelékenység fogja vissza.

Magas a korrupciós kockázat

A közbeszerzéseknél az átláthatóság és a verseny erősítése érdekében az Európai Bizottság egy átfogó és hatékony e-közbeszerzési rendszer bevezetését, illetve a korrupcióellenes keretrendszer megerősítését javasolja. A bizottság szerint ugyanis az intézményi rendszer gyenge teljesítménye az üzleti környezetre rossz hatással van, ami a gazdaság potenciális növekedését csökkenti. A korrupciós kockázat pedig továbbra is magas, ami szintén negatív hatással van az üzleti környezetre.

A brüsszeli testület szerint emellett javítani kellene a szabályozási környezet kiszámíthatóságát és úgy általában az átláthatóságot, valamint a versenyt, különösen a szolgáltatási ágazatban, azon belül is főleg a kiskereskedelemben.

Utóbbi javaslattal kapcsolatban a bizottság megállapítja ugyanis, hogy a magyar kormány az elmúlt évben folytatta az állami beavatkozásokat olyan piaci szegmensekben, amelyek korábban a verseny előtt nyitottak voltak. Emellett a magyar kormány nem tett jelentős lépéseket annak irányába, hogy lazítson a szolgáltatói szektor szabályozási környezetén - itt példaként a szemétkezelést, kiskereskedelmet, tankönyvkiadást és -terjesztést, valamint a mobilfizetési rendszereket említik. A különösen a kiskereskedelmi szektorban meglévő korlátozások nemcsak a piac dinamikáját korlátozzák, de a befektetéseket is visszafogják, miközben a befektetőkben bizonytalanságot keltenek.

Esélyek javítása

A harmadik javaslatcsomag a közmunkát és a munkaerőpiacot érinti. A bizottság megállapította, hogy a munkaerőpiaci folyamatok kedvezőek Magyarországon, a munkanélküliség visszatért a válság előtti szintre, a foglalkoztatási ráta pedig történelmi magasságokat ért el. Bár a magyar kormány hozott olyan intézkedéseket, melyek segítették a közmunkából való átlépést az elsődleges munkaerőpiacra, mégis ennek hatékonysága nem jó. Ezért a bizottság szerint a magyar kormánynak közmunkaprogramjával azokat a rétegeket kellene jobban megcéloznia, amelyek a legtávolabb állnak az elsődleges munkaerőpiactól. Miután profilalkotáson alapuló munkaerőközvetítés sem működik megfelelően, a munkakeresőknek hatékony segítséget kellene nyújtania a kormánynak annak érdekében, hogy megkönnyítse a munkaerőpiacra való belépést, egyebek mellett az aktív munkaerőpiaci intézkedések megerősítésével.

Ebben a javaslatcsomagban azt is javasolja az EB a magyar kabinetnek, hogy hozzon olyan intézkedéseket, amelyek javítják az oktatási rendszer kimenetét és növeli a hátrányos helyzetű csoportok - különösen a romák - általános oktatásban való részvételét. A romákkal kapcsolatban ugyanis a bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy a romák jelentős része közmunkaprogramban dolgozik, az aktív munkaerőpiaci integrációjuk eddig meglehetősen korlátozott volt.

Az oktatási rendszerrel kapcsolatos javaslat mögött pedig az áll, hogy Magyarországon az alapvető készségek szintje a nemzetközi standardokhoz képest gyenge, a 2015-ös PISA felmérések az oktatási rendszer jelentős romlását mutatták, a teljesítményben pedig az egész EU-ban itt van a legnagyobb jelentősége a gyerekek szociális-gazdasági hátterének. (Ez a különböző társadalmi csoportok közötti esélyegyenlőtlenségére mutat rá - a szerk.)

Javítani kellene a szociális juttatások rendszerén

A mostani ajánlások között - a korábbi évekhez hasonlóan - is szerepel, hogy a magyar kormánynak javítania kellene a szociális juttatások megfelelőségét, valamint növelni a munkanélküli ellátások juttatásának időtartamát. Utóbbi ugyanis jelenleg csak három hónap, ami az EU-ban a legrövidebb időszaknak számít, nem beszélve arról, hogy rövidebb időszakot ölel fel, mint ami alatt egy munkakereső átlagosan munkahelyet talál.

Előbbivel kapcsolatban pedig a bizottság úgy látja, hogy a 2015-ös szociális segélyeket érintő reform korszerűsítette ugyan a juttatások rendszerét, de úgy tűnik, nem garantál egy egységes és minimális, megfelelőnek mondható életszínvonalat az arra rászorulóknak. Az pedig, hogy az önkormányzatok a juttatások jogosultságának és szintjének meghatározásában jelentős mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, a juttatásban részesülők számára nagy bizonytalanságot jelent.