Komolyan gondolkodom rajta, hogy itt hagyom ezt az egészet és elmegyek börtönőrnek! Ott is rommá kellene dolgoznom magam, de legalább egy százassal több a fizetés – mondta a Népszavának egy rendőr őrmester. Több ezer kollégájához hasonlóan ő is részt vett a rendvédelmi szakszervezetek felmérésében, melynek végeredménye szerint a Belügyminisztériumhoz tartozó hivatásos állomány hetven százalékában felmerült a pályaelhagyás.
Ez a szám azért csalóka, a papír sok mindent elbír. De ha a lehetőségeit nézi az ember, már kevésbé ugrál – jegyezte meg az eredményről egy hét éve szolgálatot teljesítő rendőr. Hozzátette ugyanakkor, hogy több kollégája is tanfolyamokra jár, burkolónak vagy éppen asztalosnak tanulnak, s ha végeznek, illetve, ha a helyzet is megengedi, leszerelnek.
Jelenleg a veszélyhelyzetre hivatkozva nem egyszerű kilépni a rendőrségtől, katasztrófavédelemtől vagy a büntetés-végrehajtástól. Korábban elegendő volt jelezni, hogy nem járulnak hozzá a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez, vagyis, hogy a szolgálati törvény szerint lehallgathassák nemcsak őt, de a családi kapcsolatait, barátját, barátnőjét, szüleit, rokonait. A pandémia miatt más kifogást kell keresni. Az egyik a párttagság, ugyanis a törvény szerint a rendvédelmisek nem lehetnek semmilyen politikai párt tagjai.
Gyalázatos fizetések
Gyalázatos a pénz – mondta egy közlekedési rendőr. – Neki 11 év szolgálat után a pótlékokkal és a túlórával együtt 220 ezer forintra jön ki egy hónap, de egy frissen felszerelő egy városi kapitányságon bruttó 250 ezret kap, ami 150-160 ezer forint nettó. Ennyit egy gyárban betanított munkásként is meg lehet keresni, és nincs ennyi túlóra, kiszámíthatatlanság, stressz.
Hasonló összeget kap egy frissen beöltöző tűzoltó is, s a megalázó summa nemcsak állandó fizikai igénybevétellel, de a gyakran nem megfelelő munkakörülményekkel párosul. Az ember kénytelen elfogadni, hogy a zuhanyzó és a mellékhelyiségek penészesek, az ágyakon nem lehet pihenni, de megszokni nem lehet – magyarázta egy tűzoltó.