Tavaly októberben, az új magyar-orosz gázbeszerzési megállapodás hatályba léptekor rögtön negyedével ugrott a Magyarországnak szánt orosz gáz ára - bányászta ki a Népszava a fűtőanyag titkosként hirdetett, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartásai mélyéről kitúrható adatokból. A számok tükrében nem igaz az az állítás, hogy a friss magyar-orosz szerződés biztosítaná a "rezsicsökkentés fenntartását".
A lap szerint a valóság ezzel szemben az, hogy a 2014 óta köbméterenként 101 forintos lakossági gázdíjon belül a magyar kormány által jelenleg 50 forint körüli szinten "elismert" gázmolekulát az állami nagykereskedő októberben már átlag 167 forintért vásárolhatta az oroszoktól. Ez azt jelenti az állami MVM minden egyes köbméter gáz adásvételén több mint száz forintot bukott, ami hosszú távon fenntarthatatlan veszteség.
Azt el kell ismerni, hogy az Európában irányadó, TTF-nek nevezett holland tőzsde tavaly októberben még ennél is jobban, 35 százalékkal drágult, ám az eltérést szakértők inkább a korábbi magyar-orosz szerződésre is jellemző árkiegyenlítés, semmint a kormány tavalyi tárgyalási sikerének tudják be. Azok a korábbi értesülések sem állják meg a helyüket, hogy Magyarország orosz gázdíja - úgymond a "hosszú táv biztonsága" fejében - a korábbiakhoz hasonlóan most is meghaladná a TTF-et.
Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz indultában, ha árakról nem is, mennyiségekről tett említést. Eszerint a magyar kormány további évi egymilliárd - vagyis évi 4,5 milliárd helyett 5,5 milliárd - köbméter gázt rendelne az oroszoktól. Forrásunk ezt teljesen értelmetlen lépésnek tartaná. A piacról ugyanis beszerezhető az éves hazai összfogyasztásnak megfelelő, 11 milliárd köbméterhez szükséges többlet, amelynek ára legalábbis hosszú távon nem magasabb az orosznál. Ráadásul a piaci gázvásárlások nem növelik Budapest Moszkva felé meglévő, amúgy sem csekély kiszolgáltatottságát.