A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2010 óta folyamatosan csökken a sertések száma Magyarországon, 2021-ben közel 2 millió 700 ezer sertést tartottak nyilván, ebből több mint 770 ezer kisebb gazdaságokban nevelkedett.

Az elmúlt évben a vágósertés felvásárlási ára folyamatosan csökkent, 2021-ben 386 forint volt, ami 12 százalékkal volt kisebb az előző évinél és 2018 óta nem volt ilyen alacsony. Az ágazatban dolgozók meglátása szerint az alacsony átvételi ár magasabb előállítási költségekkel párosult, elsősorban a takarmányok és az energiaárak jelentős drágulása következtében.

A felvásárolt vágósertések száma meghaladta a 3,9 milliót, 2020-hoz képest 3,5 százalékkal nőtt, az átlagos tömegük 117 kilogramm volt. A vágóhidakon és az egyéni gazdaságokban levágott sertések száma folyamatos növekedést mutat.

Disznóvágás: családi és közösségi élmény vagy minőségi hústermék az asztalokra?

A disznóvágás Magyarországon régi hagyomány, évekkel ezelőtt egy vidéki családban akár 2-3 hízót is levágtak, így biztosítva a család hússzükségletét a téli időszakban. A disznótor pedig olyan esemény volt, melyre a család és a szűk rokonság összes tagja összegyűlt, és hajnaltól egészen késő estig a sertéshús feldolgozásán munkálkodtak.

Az elmúlt években, különösen az uniós csatlakozást követően megjelent rendeletek szabályozása miatt sok minden megváltozott, a feldolgozáshoz használt eszközök éppen úgy, mint a leölés módszere. A vonatkozó EU szabályok értelmében ugyanis a malac leszúrása állatkínzásnak minősül, így a disznó leölésének fájdalommentesen kell történnie, mely előtt kábító pisztolyt kell alkalmazni.

Ma már mindenki tudja, hogy a házi disznóvágásból származó hústermékek csakis saját fogyasztásra alkalmasak, nem lehet ezeket eladni, árusítani. A házaknál levágott sertések nyilvános disznóölésekre sem kerülhetnek. A mostanában divatos közös falusi vagy városi disznóvágásokon csakis engedélyezett vágóhidakról beszerzett állatot dolgozhatnak fel.

A disznóvágások legfontosabb szabálya az élelmiszer-biztonsági előírások betartása

.A disznóvágás nem csak örömöket, hanem veszélyeket is hozhat. A baktérium okozta élelmiszermérgezés az egyik legnagyobb veszélyforrás – írja honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Az alábbiakban felsorolt alapvető higiéniai szabályok betartása esetén viszont a veszélyforrások minimalizálhatóak:

  • A vágásra szánt állatnak egészségesnek kell lennie.
  • A feldolgozást végzők és abban segítők egyaránt egészséges személyek legyenek, hiszen a beteg ember fertőzés forrása lehet.
  • Az asztalokat, amelyeken a hús feldolgozása történik, és a használni kívánt edényeket, eszközöket alaposan el kell mosogatni.
  • A mosogatáshoz, húsfeldolgozáshoz csak tiszta, ivóvíz minőségű vizet szabad használni.
  • A töltelékes áruba kerülő húsrészeket csak teljesen tiszta, esetleg előzőleg forró vízbe mártott késsel szeleteljük.
  • A húsfeldolgozás egyes tevékenységei között a feldolgozást végzőnek szappannal, meleg vízben alaposan kezet kell mosnia.
  • A hús szobahőmérsékleten hamar romlásnak indul, ezért minél hamarabb fel kell dolgozni.

Nem csökken a fogyasztók körében a minőségi termékek iránti kereslet

A karácsonyi időszak jellemzője volt, hogy a vásárlók a magas minőségű hústerméket keresték, és ezekért akár magasabb árat is hajlandóak voltak fizetni. A Napi.hu-nak nyilatkozó kistermelő úgy látta, hogy az érdeklődés annak ellenére nő, hogy nála például a karaj, a kolbász, a szalámi ára 10 százalékkal magasabb ilyenkor, mint egy bevásárlóközpontban. Az a tapasztalat, hogy ennek ellenére sokan választják a helyi termékeket, mert a vásárlók jelentős része minőségi terméket szeretne vásárolni. Fontos lett az ár-érték arány, mert a vásárlók tudják, hogy a helyi termelő boltjában található termékben sokkal több hús van, mint egy áruházlánc polcán található, előre csomagolt termékben.